Kevesebb gáz, több hideg jön
Dermed a fagytól Északkelet- Európa. Lengyelországban korlátozták az öt nagyfogyasztó gázfelhasználását: a mínusz harminc Celsius-fokos hidegben nőtt a fogyasztás, míg csökkent az Ukrajnából érkező gáz mennyisége is. A friss összesítések szerint legalább 140-en fagytak meg a télen, az elmúlt két napban tizenhét új haláleset történt - az áldozatok többsége hajléktalan volt.
Moszkvában - tudósítónk jelentése szerint - a lakások fűtése egyelőre biztosított, bár tegnap nyolcezren maradtak egy napra meleg nélkül a tízmilliós városban. Számos könyvtár, múzeum, piac zárt be, a trafikok több helyen kényszerszünetet tartanak. Az üzletek tíz százalékát érinti az energiakorlátozás. A hét végén újabb építkezések álltak le, nem csak az energiatakarékosság következtében, hanem, mert a 30 fokos hidegben törékennyé vált a daruk fémszerkezete.
A hideg az ország legnagyobb bevételét biztosító kőolaj- és földgázkitermelést is veszélyezteti. A Szibériában akár 50 fokot is meghaladó hideg miatt csökkent a kitermelés. Az orosz Gazprom a szerződésben előírtnál naponta 40 millió köbméterrel kevesebb gázt juttat Nyugatra. Noha a belföldi felhasználók előnyt élveznek, a Gazprom így is csak a háromnegyedét biztosítja az orosz energiamonopólium, az Egységes Orosz Energiarendszer (RAO JeESZ) földgázigényének.
Magyarország a Gazpromtól továbbra is az igényelt mennyiségnél 20-25 százalékkal kevesebb gázt kap. Mivel az elkövetkező napokban Magyarországra is begyűrűzik a hideg levegő, a kormányzat és a Mol a hétvégén megpendítette: ha a hideghullám tartós lesz, azoknak az ipari üzemeknek is korlátozhatják a gázellátását, amelyek korábban nem vállaltak ilyen esetekre tüzelőanyagváltást. Kóka János gazdasági miniszter ugyanakkor számos alkalommal leszögezte: a lakosság és a kommunális fogyasztók ellátása biztosított, részint az importból, részint a Mol tározóiból, illetve a hazai kitermelésből.
Azok a nagyfogyasztók, amelyek - olcsóbb tarifáért cserébe - a "megszakítható" kategóriába tartoznak, már a múlt hét óta más tüzelőanyagra váltottak. A korlátozási menetrend az összes magyarországi fogyasztót öt kategóriába sorolja. Krízishelyzet esetén a Mol ilyen sorrendben kérheti fel a felhasználókat a gázvételezés beszüntetésére.
Tegnap a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban rendkívüli energiabiztonsági stáb tekintette át a helyzetet. Az esetleges korlátozásoknak "megágyazó" bejelentéseken túl felmerült az is, hogy a Mavir, mint a villamosenergia-ipar rendszerirányítója a - adott esetben már tüzelőolajjal működő - gázerőműveket igyekszik a lehető legkisebb mértékben terhelni. Ehhez azonban nagyon fontos például a mátrai lignit melegen tartása: az egyik legfontosabb honi alaperőműnek számító Mátrai Erőműnél néhány éve ugyanis lefagyott a szén. Ez most nem fordulhat elő. De csúcsra járatják a Paksi Atomerőművet, és mérsékelhetik az áramexportot is. Az energiabiztonsági munkacsoport mostantól naponta ülésezik.
Kóka János szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a sajtó nyilvánossága mellett érdeklődött a helyzetről.
Vadász Vilmos, a szolgálat illetékese lapunknak azt mondta: tíznapos távlatban a leghidegebb nap előreláthatólag a keddi lesz, amikor országszerte mínusz 12 és mínusz 17 fok körüli hőmérsékletre számíthatunk; egyes fagyzugos helyeken azonban mínusz húsz fok alá is csökkenhet a hőmérő számlálója. Szerdán nagy változás nem várható, csütörtökre viszont megszűnik a nagy hideg utánpótlása, így akkor már "csak" mínusz 5 és mínusz 10 fok közötti értékékre lehet számítani. Igaz, a csütörtökre vonatkozó becslésüket szombat óta lefele módosították. A - saját állítása szerint is rendkívül bizonytalan - hosszabb távú előrejelzésük szerint a január a megszokottnál kissé hűvösebb, a február átlagos, a március pedig kissé melegebb lehet.
A Mol továbbra is úgy fogalmaz, a Gazprom lépése nem szerződésszegés. Érvelése szerint ilyen máskor is előfordult már, ezeket az egyenetlenségeket az orosz szállító később mindig visszapótolta. Felmerül azonban: volt már ilyen hideg Magyarországon, legutóbb 2003-ban, és Oroszországban sem oly ritka a csikorgó tél. Gázkorlátozásokra Magyarországon utoljára mégis 1987-ben volt szükség, a nagy hideg miatt. Igaz, akkor közel sem volt ekkora a honi felhasználás aránya - köztudomású, ma már közvetve vagy közvetlenül a magyar lakosság 90 százaléka gázfogyasztó. Az illetékesek lapunknak a mostani helyzetet a körülmények szerencsétlen összjátékával indokolták, illetve azzal, hogy az év elején néhány nap erejéig jóval kevesebb orosz gáz érkezett, amit eddig nem pótolt vissza. Hozzáteszik: "a szokásosnál" azért a mostani kiesés is nagyobb és hosszabb.
