Helyszínelők, avagy a gyanú nem elég
Súlyos szexuális bűncselekmény elkövetőjét keresték Alaszkában. A támadó hátrahagyott ondójának DNS-profilja teljes egyezést mutatott egy ismert bűnöző adatbázisban tárolt, vérmintából származó DNS-profiljával. Az eset egyszerűnek tűnik, ám a tökéletes gyanúsított a bűncselekmény időpontjában börtönbüntetését töltötte. Hamarosan rendőrkézre került a valódi erőszaktevő, az ő DNS-profilja is megegyezett a helyszínen hátrahagyott mintával. A szakértők nyomozása derített fényt a rejtélyre. Kiderült, hogy a börtönben lévő gyanúsított évekkel korábban csontvelő-átültetésen esett át, donorja a testvére, a későbbi erőszaktevő volt. A felépülés során a beteg vérében a testvér donor DNS-mintázatát hordozó sejtek szaporodtak fel.
Az utóbbi években rohamosan bővülnek a DNS-adatbázisok, ugyanakkor a csontvelő-átültetés sem számít ma már orvosi különlegességnek, egyre szaporodnak az ilyen beavatkozások. A korábbi kezelési eljárásnál a beteg teljes saját csontvelőállományát elpusztították a beavatkozás előtt. Ilyenkor - a példában szereplő módon - a donor DNS-profilja mutatható ki egy idő után a beteg vérében. Ma már bizonyos esetekben nem pusztítják el a teljes saját csontvelőt, ekkor a felépülés után általában kevert DNS-mintázat alakul ki a recipiens (befogadó) vérében. Ennek szakmai indoka az, hogy kevert minták esetében az egyes komponensek kimutathatósága erősen függ azok keveredési arányától. Ilyen DNS-mintára bukkanva a szakértők számára egyértelmű, hogy további igazoló vizsgálatok szükségesek.
A vérmintát napjainkban egyre több országban váltja fel a szájnyálkahártyából vett törlet. Ez a minta egyszerűen, olcsón biztosítható. A szájnyálkahártyából vett mintában, a vérből származóval ellentétben, a teljes saját csontvelő elpusztítása után is megőrződik a beteg saját DNS-profilja, vagy kevert mintázatot ad a donoréval. A bűnügyi DNS-adatbázis felállításában élenjáró Nagy-Britanniában így veszik le a gyanúsítottak mintáit. Ugyanezt a módszert használják Magyarországon is a 2000 tavaszán életbe lépett komplex bűnügyi nyilvántartásra vonatkozó törvény (1999. évi LXXXV.) alapján, amely az ujjnyomok és fényképek nyilvántartása mellett a DNS-profilokat tartalmazó adatbázisra is kiterjed.
Woller János, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet DNS-adatbázis csoportjának vezetője elmondta, hogy a törvény pontosan meghatározza a gyűjthető, tárolható adatok körét: "A hazai DNS-profilnyilvántartás a törvény által meghatározott szigorú keretek között működik. Pontosan meghatározott a nyilvántartható adatok köre, kezelésük módja és ideje. A DNS-profilnyilvántartásban jelenleg közel 29 000 DNS-profilt kezelünk."
A nyilvántartás egyik része a súlyos - például öt évnél hosszabb szabadságvesztéssel sújtható, nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható, nemi erőszakkal megvalósuló - bűncselekmények gyanúsítottjainak DNS-mintáit tartalmazza. Felmentő ítélet esetén természetesen törlik a korábbi gyanúsítottak adatait. Akkor viszont, ha jogerős bírósági ítélet támasztja alá a korábbi gyanút, az elkövető adatai a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig a rendszerben maradnak. A nyilvántartásban tárolt minták másik nagy csoportja a bűncselekmények helyszínéről származik. Az adatbázis működtetésének alapvető célja, hogy a különböző eredetű DNS-profilok összehasonlításával a szakértő a nyomozást segítő információt nyújtson. A példa itthon is a brit eredmény, ahol a tíz éve működő adatbázisban már hárommilliónál több gyanúsított DNS-profilját őrzik. Viszonyításként: ez a szám meghaladja a teljes népesség öt százalékát. A brit rendszerben a bűntények helyszíneléséről bekerülő minták
Ugyanez még nem mondható el a magyar helyzetre, a pénzügyi és ennek következtében a technikai, személyi feltételek jelenleg még korlátozottak. A helyszínelésekről a mintáknak csak egy része jut el az intézetbe, ezen mindenképpen javítani kell ahhoz, hogy a rendszer valóban a céljainak megfelelően működjön - teszi hozzá Woller.
A helyszínekről származó minták DNS-elemzése külön szakértelmet igényel, nem működhet automatizmusként. Megfelelő jártasság szükséges mindenekelőtt a releváns minták kiválogatásához. Egy helyszínről például több tucat cigarettacsikk bekerülhet a laborba vizsgálatra, miközben csak egy származik az elkövetőtől. Nagyon sok a rossz állapotú, töredékes DNS-minta is, sőt a genetikai anyag változhat is, ami ugyancsak szakértőt igényel.
Az alaszkai esethez hasonló, csontvelő-átültetés okozta tévedéssel csak vérminták és vérszennyeződések esetén kell számolni. A nyilvántartások természetesen azt is tartalmazzák, hogy az egyes DNS-profilok milyen biológiai szövettípusból származnak (pl. vér, nyál, haj), így a rendkívül ritkán előforduló biológiai okokra, orvosi beavatkozásokra visszavezethető tévedések elkerülése érdekében minden indokolt esetben megerősítő vizsgálatokat végeznek. Megfelelő szakértői körültekintés esetén az alaszkai esethez hasonló kellemetlen helyzetek nem keletkeznek - véli a magyar szakember. A bűnügyek szempontjából meghatározó minták kiválasztásához, a DNS-vizsgálatok elvégzéséhez és az adatok nyilvántartásban való megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen a magasan kvalifikált szakértői munka. Ahogy az alaszkai eset is mutatja, az ember elemző logikája a nyilvántartások és adatbázisok világában sem nélkülözhető.
