Mint elmondta, az Egységes Iraki Szövetség néven tömörült irányzat 128 mandátumot szerzett a 275-ből; a tavaly januári választásokon a szövetség még 146 képviselői helyhez jutott.

A konzervatív síita listát a kurdok koalíciója követi, 53 parlamenti hellyel, szemben az előző választáson szerzett 75 mandátummal.

Ezután a szunniták listája, az Egyetértés Iraki Frontja következik 44 hellyel. Huszonöt mandátumot nyert el a világi síiták listája, amelyet Ijád Allávi volt kormányfő vezet. Az ugyancsak szunnita Szaláh al-Mutlak listája 11 mandátumhoz jutott. Egy rivális kurd választási lista 5 mandátumot, a szunnita Megbékélés és Felszabadulás Blokk 3, egy másik síita mozgalom 2 mandátumot nyert. Egy-egy mandátumhoz jutott egy keresztény lista, az Iraki Turkomán Front, a szunnita Mithal al-Aluszi listája és a Jazidi mozgalom.

A végleges eredmények megerősítik a rögtön a decemberi voksolás után közzétett előzetes adatokat, amelyek már akkor a síiták jelentős előnyére utaltak. Ez a szunnita pártok felháborodását váltotta ki, s követelték az általuk vélelmezett választási csalások nemzetközi kivizsgálását.

Az iraki választási bizottság hétfőn megsemmisítette 227 szavazóurna eredményét a szabálytalanságok miatt, de közölte, hogy ennek nincs nagyobb hatása a korábban már nyilvánosságra hozott parlamenti választási eredményekre. A szavazás eredményét vizsgáló nemzetközi misszió csütörtökön ismertetett végleges jelentésében leszögezte, hogy a decemberi választások általában véve megfeleltek a nemzetközi normáknak; a szervezet tudatta, hogy nem állt módjában pontosan felmérni a szabálytalanságok mértékét, s nem kérdőjelezte meg a választások eredményét.

Az iraki szunniták - a világi Allávi híveit is beleértve - nagy részben bojkottálták a tavaly januári választásokat, s e közösség képezi az iraki lázadás gerincét is.
(MTI)