A kormányzat tulajdonképpen az 1998-ban kelt Child Online Protect Act - (COPA, gyerekvédelem online) - című jogszabály védelmében fordult bírósághoz. A jogszabályt - amely tiltja, hogy túlságosan nyílt szexuális tartalmak kerüljenek fel a honlapokra, hacsak azok nincsenek elzárva a kiskorúak hozzáférésétől - megtámadta az American Cicvil Liberties Union (ACLU, amerikai polgárjogi szövetség) azzal, hogy a weblapok nem tudnak ennek megfelelni, továbbá hogy a törvény sérti a szólásszabadság jogát, amelyet az amerikai alkotmány első kiegészítése rögzít.

Ehhez a bírósági eljáráshoz kérte a kormányzat, hogy a keresőprogramokat működtető legnagyobb vállalatok - a Google, az AOL, a Yahoo és a Microsoft -, amelyek a perben nem szerepelnek, adatok szolgáltatásával segítsék a jogszabályról folyó bírósági eljárást.

Az ACLU jogi képviselője közölte, hogy a Microsoft, a Yahoo és az AOL úgy döntött, teljesíti a kérést, a Google azonban elzárkózik ettől. A kormányzat viszont súlyt helyez éppen a legnagyobb piaci részesedéssel bíró Google adataira is. A megkeresés a vállalatok keresőprogramjain át elérhető összes címet és a június 1-vel kezdődő két hónapban beadott összes keresőszót kérte. Mindhárom vállalat saját értelmezése szerint, szűkítve teljesítette a kérést, és mindegyik sietett hangsúlyozni: nem szolgáltatott olyan adatokat, amelyek sérthetnék felhasználóik magánszféráját.

A Google beidézésére szerdán benyújtott kereset indoklása szerint a négy vállalathoz intézett megkeresés teljesítése feltétlenül szükséges annak bebizonyításához, hogy az 1998-as COPA-törvény "a szűrőszoftvereknél hatékonyabb abban, hogy a gyerekeket megvédjék attól, hogy az interneten ártalmas anyagokkal találkozzanak", s a cégek keresési naplóiból kiderülne, hogy a felhasználók hány esetben találkoznak pornográfiával a világhálón.

Az igazságügyi minisztérium a keresőprogramok naplóinak elemzésére a statisztika egy ismert professzorát kérte fel, aki elmondta: a vizsgálatból azt szűri majd le, hogy mennyi, a fiatalokra ártalmas anyag szerepel a világhálón, s hogy mennyire hatékonyak a tartalmi szűrők. A törvény védelmében ugyanis többek között azzal szándékoznak érvelni a jogászok, hogy a technológiai szűrőeljárások kevésbé hatékonyak, mint a jogszabályi tiltások.

A Google visszautasította a kérést, amelyet "túlzottan széleskörűnek, a vállalati titkok megtartását veszélyeztetőnek, túlságosan megterhelőnek, homályosnak és zaklató szándékúnak" minősített.

A Bush kormányzat szerdán nyújtotta be indítványát a kaliforniai San Joséban egy szövetségi bírónak, hogy idézéssel kényszerítse a Google-t a kért adatok kiszolgáltatására.
(MTI)