A Népszabadság december 28-i számában "Ha a politika beavatkozik, sötét lesz" címmel baljóslatú, mondhatni fenyegető hangnemű cikk jelent meg Peredi Ágnes tollából, Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. elnök-vezérigazgatója álláspontja alapján. Nem kételkedve Tombor úr jóindulatában, óhatatlanul felvetődik az emberben a kérdés, hogy kinek akar jót valójában? Mi célja lehet azzal, ha sötétséget vizionál? Mi végre akar a Népszabadság olvasóira ráijeszteni? Rajtuk keresztül kíván nyomást gyakorolni, vagy a közhangulatot teszteli? Pedig rengeteg más olyan terület van, ahol neki, mint a villamos rendszerirányítás vezetőjének feltétlenül hallatnia kellene a hangját.

Például abban, hogy az ország villamosenergia-felhasználása minél kiegyenlítettebb, a napi fogyasztási csúcsok minél laposabbak legyenek, az energiatudatos fogyasztó pedig érdekelt legyen az olcsóbb éjszakai áram használatában. Abban, hogy a szélerőművel, napelemekkel történő villamosenergia-termelés, a magyar geotermikus energiapotenciál kihasználása, vagy például a jól hőszigetelt épületek, az olcsó éjszakai árammal üzemeltetett hőszivattyús fűtési rendszerek elterjedjenek végre hazánkban. Végül abban, hogy politikusaink ne azon törjék a fejüket, hogy az energiatakarékosság helyett melyik energiaforrás támogatására kellene újabb tízmilliárdokat fordítani, hogy hány százmilliárdot kellene új alap- vagy csúcserőmű építésére kiadni.

Jobban esne, ha Tombor úr szaktudását és kapcsolatait beszállítói helyett elsősorban honfitársai érdekében kamatoztatná.

Héder János
okleveles építészmérnök

Építészmérnök olvasónk álláspontja és a cikkben leírt szakmai vélemény csak látszólag mond ellent egymásnak. Amit a takarékosságról és a korszerűbb fűtési rendszerek bevezetéséről ír, azzal teljesen egyet lehet érteni. De ettől még nagyon is igaz az az állítás, hogy az ország áramimporttól való függősége veszélyes, és ha a politikusok kellő szakmai ismeretek hiányában beavatkoznak a rendszer működésébe, abból nagyon súlyos zavarok keletkezhetnek. A közelmúlt eseményei bizonyítják, mekkora riadalom támadt a gázimport kiesése miatt. A cikkben említett veszély és a mostani jelenség annyiban hasonló, hogy jelzi: az importfüggőség mindig kockázatos. Az áramellátásnál sokkal jobb a hazai helyzet, nincs akkora importfüggőség, mint a földgáznál, de éppen ezt a ma még meglévő biztonságot veszélyeztetné az erőművek esetleges veszteségessé tétele. A cikk szakértője nem önös érdekből riogatott, nem is politikai megfontolásból, hanem szakmai hozzáértésével figyelmeztetett a kockázatra.

Peredi Ágnes