Az első részben azt állították, fantomcéggel privatizált Gyurcsány Ferenc, ugyanis a kft., amelynek egyik tulajdonosa és képviselője volt, nem is létezett. Bt.-ből alakult át kft.-vé, így szerzett további tulajdonrészeket, az átalakulást azonban a cégbíróság nem hagyta jóvá, így mindaz, amit a Nomentana Kft., illetve annak nevében Gyurcsány tett, érvénytelen.

A publikáció érdemi állításait a cég jogutódja, illetve a szakértőként megkérdezett Sárközy Tamás jogászprofesszor azzal cáfolta, hogy az elutasítás kézhezvételéig jogosan használták a bejegyezni kívánt kft. nevét, és érvényesen járt el a cég nevében Gyurcsány Ferenc.

A Magyar Nemzet tegnap egyrészt azt kívánta igazolni, hogy az átalakulás cégbírósági elutasítása után is használták a kft. nevet. Ezt kiegészítik azzal, hogy az elutasító döntést átvette egy illetékes ügyvéd. A cikkről jogi szakértők véleményét kérte lapunk. Ezek szerint:
1. Fantomcégekről nem beszélhetünk, hiszen a vállalkozás utólag is ellenőrizhető módon létezett. 2. Egy jogi hibát elkövettek azzal, hogy a bejegyzés elutasítása után is használták a kft. elnevezést. 3. Ha ez jóhiszemű tévedés volt, akkor csak a bt. tagjait érhette emiatt sérelem, de ők ezt utólag nem nehezményezték. 4. Rosszhiszeműség nem feltételezhető, mert semmi hasznuk nem származhatott abból, ha kifelé kft.-ként mutatkoztak. 5. Nem tudni, hogy a papírt átvevő ügyvéd jogosult volt-e képviseletre vagy önálló ügyintézésre. Tőle megkapták-e az érintettek a dokumentumot vagy sem.

A tárgyalt időszakban, a kilencvenes évek közepén - az ügyintézés lassúsága miatt - gyakori volt, hogy jóhiszemű álképviselők sorra jártak el az ügyekben, anélkül azonban, hogy emiatt bárkinek érdeksérelmet okoztak volna.