Az elnök a francia nukleáris elrettentéssel foglalkozó beszédében, egy Brest közelében lévő tengeralattjáró-támaszponton kijelentette: Párizsnak készen kell állnia arra, hogy kemény válaszcsapást mérjen minden olyan ellenséges hatalmi központra, amely terrorista támadást intéz vagy tömegpusztító fegyvert vet be Franciaország ellen.

Chirac beszédében hangsúlyozta a nukleáris elrettentés szükségességét. Szavai szerint Franciaország úgy fejleszti nukleáris erőit, hogy készen álljon a rugalmas válaszra minden fajta fenyegetéssel szemben. Kijelentette: "mindazon országok vezetőinek, amelyek tömegpusztító fegyverek bevetését veszik fontolóra Franciaország ellen, tudatában kell lenniük, hogy megfelelő és határozott válaszra számíthatnak." A válasz - fogalmazott az elnök - "lehet hagyományos, de más jellegű is", azaz történhet atomfegyverrel is.

A francia államfő utalt arra, hogy adott esetben célzott nukleáris csapásról lehet szó, s ebből kiindulva - a célzott csapások lehetővé tétele érdekében - alakították át a francia nukleáris erőket és csökkentették az atom-tengeralattjárókon elhelyezett nukleáris robbanófejek számát.

A Chirac által mondottak megfigyelők szerint változást jelentenek Párizs eddigi nukleáris stratégiájában. A nukleáris erő bevetése szempontjából Franciaország mindeddig az ország területi egységének, szuverenitásának és lakosságának védelmét tekintette "létfontosságú érdeknek". Az elnök beszédében most azonban első alkalommal történt utalás egy esetleges terrortámadásra adandó nukleáris válaszcsapásra, noha Chirac nem tett említést semmifajta Franciaország elleni konkrét fenyegetésről. Emellett az elnök ugyancsak először említette Franciaország létfontosságú érdekei között a szövetségesek védelmét is, mint ami szavai szerint ugyancsak igazolhatja nukleáris fegyver bevetését.

Az elnök a hidegháború utáni korszak új fenyegetéseiről szólva regionális hatalmakról beszélt. "Egy regionális hatalom ellen alternatíváink nem merülhetnek ki a semmittevés és a teljes megsemmisítés között" - fogalmazott az elnök, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a francia válasz közvetlenül a hatalmi központok, illetve az adott agresszor "cselekvőképessége" ellen irányuljon.

A németek szerint Chirac egyértelmű volt

A német média és politikusok egyértelműen Iránnak szóló figyelmeztetésként értékelik a francia államfő csütörtöki beszédét. Az elnök nem nevezett néven ugyan egyetlen potenciális célpontot sem, amidőn elsődleges feladatnak nevezte "a terrorizmus elleni harcot". Hozzátette azonban: nem szabad megfeledkezni "egyes államok arra irányuló kísérleteiről sem, hogy szerződéseket megszegve atomfegyverre tegyenek szert". E már világos célzás volt Iránra, amelynek atomerőművi kapacitását és urándúsítási kísérleteit a Nyugat annak jeleként értékeli, hogy a teheráni rezsim titokban atomfegyvert próbál kifejleszteni - írta a német hírügynökség.

A ZDF német közszolgálati televízió párizsi tudósítója szintén egyértelműen Teheránnak szóló intelemként értelmezte Chirac bresti beszédét, különösen annak fényében, hogy a közép-keleti állam kormánya az utóbbi napokban egyre nyeglébben reagált a nyugati figyelmeztetésekre. Alexander von Sobeck tudósításában emlékeztetett arra: a francia nukleáris stratégia módosítása a "levegőben lógott". A Chirac-beszéd előzményének tekinthető ebből a szempontból az - atomrakéták hordozására és indítására alkalmas - Mirage harci gépek gyakorlatozása 2002 óta Afganisztán légterében éppúgy, mint az atommeghajtású Charles de Gaulle anyahajó részvétele a Perzsa-öbölben tavaly rendezett hadgyakorlatban - alig száz kilométerre Busehrtől, az iráni nukleáris "műhelyek" egyik legfontosabbikától.

(forrás: MTI)

Jacques Chirac