Gettóiskolák, gettóosztályok
Az itt tanuló gyerekeknek gyakorlatilag semmi esélyük sincs a továbbtanulásra, így a munkapiaci beilleszkedésre. A rendszerváltozás óta évente újratermeljük a potenciális munkanélkülieket, ma ez a folyamat már a gyerekek mintegy 20 százalékát érinti. Ha nem teszünk sürgősen valamit, ez előbb-utóbb 20 százalékos munkanélküliséget jelenthet - hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében megrendezett oktatási konferencián.
A nagy társadalmi sokkhelyzetek tovagyűrűző hatása még évtizedekig eltarthat. A rendszerváltozáskor csaknem egymillió ember veszítette el az állását, a társadalmi különbségek növekedése, bizonyos csoportok végérvényesnek tűnő leszakadása lakóhelyi szegregációhoz vezetett. Abból a faluból, kerületből, városnegyedből, ahol túlsúlyba kerültek a halmozottan hátrányos (többségükben roma) lakosok, a középosztály pánikszerűen elmenekült. Ma is folyamatos népességcsere zajlik, így homogén "szigetek" jöttek létre, ahol a munkanélküliség szinte százszázalékos, a lakosság segélyekből tengődik, s ahol a felzárkózás esélye egyenlő a nullával. Az oktatási szakemberek szerint mindez az iskolára is jellemző. A "gettósodott" területeken az iskolák is "gettósodnak", újratermelik, sőt felnagyítják a lakóhelyi szegregációt. A "gettóiskolákban" többnyire túlterhelt pedagógusok oktatnak, kevés a felzárkóztatást elősegítő gyógypedagógus (olyan iskola is van, ahol egyetlenegy sincs), a problémás tanulók összesűrítése miatt burjánzik a tudást lebecsülő, tanulással szembehelyezkedő szubkultúra. Felzárkóztatás helyett teljesítménycsökkentéssel próbálják elérni, hogy a gyerekek legalább a nyolc osztályt elvégezzék. Továbbtanulásra így nincs esélyük, az olló még tágabbra nyílik, mint azt a hátrányos induló helyzet indokolná.
Ma már három-négy éves lemaradás figyelhető meg egy-egy város különböző iskolái között, de az egy iskolán belüli "normál" és "felzárkóztatónak" nevezett gettóosztályok között is. Nálunk a hátránnyal induló, problémás gyerekeket automatikusan "kiszűrik" a normális iskolarendszerből, elkülönített osztályokat létesítenek számukra - a roma gyerekek több mint 70 százaléka ilyen osztályokba jár -, ami eleve konzerválja az induló hátrányt.
Kutatások bizonyítják, hogy a gyermekkori szelekciónak semmiféle tudományos alapja nincs - figyelmeztetnek a szakemberek. Az induló hátrány - megfelelő felzárkóztató módszerekkel - minden esetben korrigálható. Fejlett országokban kifejezetten tilos a gyerekeket különféle felvételi módszerekkel "kimazsolázni", mint azt nálunk a szabad iskolaválasztás lehetővé teszi. Egy jellemző példa: Nagyecseden, amely a cigány ének- és tánckultúra egyik központja Magyarországon, egyetlen roma tanuló sem jutott be az ének-zene tagozatos osztályba, többségük a gyógypedagógiai osztályba került.
Finnországban és Hollandiában, ahol a gyerekek a PISA-teszteken kiváló eredményt értek el, nincs szabad iskolaválasztás. Nincs tagozatos "kimazsolázás", és nincsenek gettóosztályok sem. A gyerekek igen különböző anyagi-társadalmi háttérrel, különböző érettségi szinten kerülnek egy-egy osztályba. De az adatok azt mutatják, hogy megfelelő fejlesztési módszerekkel óriási különbségek is behozhatók. És minél korábban kezdődik ez a fejlesztési tevékenység, annál eredményesebb. A jelenlegi oktatási kormányzat már korrigálta azt a hibás döntést, amely felzárkóztató normatívával támogatta a szegregációs oktatást. Ma integrációs normatív támogatást kaphatnak azok az iskolák, melyek vállalják a hátrányos helyzetű és "normál" gyerekek együtt oktatását.
A szakemberek szerint máris elkéstünk. A gettóiskolák és gettóosztályok sürgős felszámolása össztársadalmi érdek, mert ha nem, nagy rétegek leszakadása társadalmi robbanáshoz vezethet.
