"Úgy látom, tök mindegy, valaki szakember vagy zsaru, ha szív, vágja, miről van szó, ha meg nem szív, akkor úgy néz rád, mint egy ufóra." (Habiszti hozzászólása a fűnyiró.hu-n.)

Becslések szerint 150-500 millióan fogyasztanak alkalmilag vagy rendszeresen marihuánát a világon. Ez a legrégebbi és legelterjedtebb illegális drog, igaz, csak a negyedik leggyakrabban fogyasztott pszichoaktív szer a legális kávé, dohány és alkohol után. Számos, átfogó vizsgálat kísérelte meg tisztázni, mennyire veszélyesek a kenderszármazékok - de sokszor egymásnak igen ellentmondó eredményre jutottak.

A tudományos világ a marihuána ügyében mostanra tulajdonképpen oda kanyarodott vissza, ahol az első igazi kutatás végződött: az angol kormány kezdeményezésére több mint száz évvel ezelőtt Indiában mérték fel, milyen kockázatai vannak a kenderszívásnak. Azóta sincs egyértelmű válasz arra, hogy a marihuána voltaképp miért került fel a tiltott kábítószerek listájára. Az indiai vizsgálat és sok-sok későbbi kutatás végeredményét úgy summázhatnánk ugyanis: a mértékkel szívott marihuána nem okoz több bajt, mint a mértékkel fogyasztott whisky.

A marihuána egyértelműen drog. A kenderszármazékokat ősidők óta ellazulásra, "kikapcsolásra" szívják, mivel a központi idegrendszerre és a keringésre így hatnak. Kellemes érzést okoznak, eufóriát, szemlélődővé teszik a fogyasztót, serkentik a képzeletet. Amit a marihuánának általában "felrónak": felerősíti az aktuális lelkiállapotot, így nem kizárt, hogy aki szomorú, az még inkább rosszkedvű lesz tőle, akár pánikreakció is felléphet nála. Több kísérlet igazolta, hogy a marihuána rossz hatással van a rövid távú memóriára. Ha valakinek "beszívott" állapotban szavakat mutatnak, majd visszakérdezik ezeket, akkor a józan kontrollcsoporthoz képest siralmas teljesítményt nyújt. Kérdés: vajon mennyire maradandó ez a memóriazavar? A Nemzetközi Neuropszichológiai Társaság folyóiratában publikált tanulmány szerint a rendszeresen füvezők és a kannabiszt egyáltalán nem használók között nem sikerült alapvető eltéréseket kimutatni a tanulás és az emlékezés területén.

Az is tény, hogy hozzá lehet szokni a marihuánához, bár az alkohollal és a nikotinnal ellentétben nem fizikai, hanem csak pszichés függés lép fel. 2000-ben kutatók a kenderben található hatóanyagokhoz hasonló szintetikumokkal nagy mennyiségben, rendszeresen injekcióztak kísérleti állatokat, azok pedig egy idő után már önmaguknak is szívesen adagolták a szert. Ez a kísérlet bizonyította a szerfüggés lehetőségét. Vajon az időnként elszívott, kis menynyiségű, természetes marihuána ugyanilyen hatással van az emberi szervezetre?

Tény: ha a marihuánát rendszeresen fogyasztótól elvonják a szert, nyugtalanság, ingerlékenység lép fel nála. Az amerikai nemzeti drogkutató intézet munkatársa, Jack Henningfield hatos skálán ábrázolta a drogok elvonási tüneteinek intenzitását. A marihuána 1-es, az alkohol 3-as, a heroin 5-ös, a nikotin 6-os értéket mutat. A kutatók állatkísérletekben nem tudtak kimutatni halálos dózist marihuánából, ezért elfogadott, hogy túladagolni lehetetlen. A mámort okozó és halálos dózis aránya a nikotinnál 1:10, az alkoholnál 1:4-10. A marihuánánál a toxikus dózis a pszichoaktív több tízezerszerese.

A THC az alkohollal ellentétben nem pusztítja az agysejteket. A joint füstje akár háromszor annyi rákkeltő anyagot is tartalmazhat, mint a dohányé, ebből viszont nagyságrendekkel kevesebb jut a szervezetbe, mint egy erős dohányos esetében a dohányfüstből.

Marilyn Bowman amerikai kutatóorvos 1972-ben pszichológiai teszteknek vetett alá Jamaicában rendszeres kenderszívókat, és testileg, lelkileg, értelmileg normálisnak, épnek ítélte őket: dolgoztak, szociális kapcsolataik rendben voltak, noha legtöbbjük tizenkét éves kora óta, 6-31 éven keresztül rendszeresen füvezett.

A legsúlyosabb vád a marihuána ellen az, hogy "kapudrog" a keményebb szerekhez. Paksi Borbála és Elekes Zsuzsa kutatásaiból kiderült, hogy a diákok 70 százaléka, ha drogot akart kipróbálni, először marihuánát fogyasztott. Azoknak pedig, akik kipróbálták valamikor a marihuánát vagy a hasist, az átlagos felnőttekéhez képest többnyire 8-10-szeres az esélyük arra, hogy idővel más tiltott drogokkal is kapcsolatba kerülnek. Demetrovics Zsolt pszichológus kutatásai szerint bármely drog kipróbálása (beleértve természetesen a nikotint és az alkoholt is) növeli annak a veszélyét, hogy az illető más drogokat is kipróbál. Ez nem különösebben meglepő - véli Demetrovics -, és részben a társadalmi reakció következménye, hiszen kicsit hasonló ahhoz a tételhez, hogy "aki hazudik, az lop is". Egyik kutató vizsgálata sem erősítette meg azt a feltételezést, hogy a marihuána alkalmi fogyasztása és a későbbi keménydrog-függés között szoros kapcsolat lenne. Az szögezhető le: nagyobb a kockázat más drogok kipróbálására annál, aki füvezik.

A holland modellt sokféle érvvel bírálták már, tény, hogy a marihuána/hasis szabad fogyasztásának bevezetése után eltűnt a tiltás varázsa, sokkal kevesebb fiatal füvezett. Emellett 33 százalékkal csökkent a heroinosok száma is, a kemény drogról leállók azt mondták: inkább a kevésbé veszélyes, legális szert választják.

Végezetül a magyar 16 évesek körében 1995 és 2003 között végzett felmérések azt mutatják, hogy a középiskolások közel 27 százaléka kipróbált már valamilyen tiltott szert, döntő többségük a marihuánát, viszont 31 százalékuk havonta legalább egyszer részegre issza magát, és csaknem 36 százalékuk rendszeresen dohányzik.

A kábítószer-fogyasztás megelőzésére szánt költségvetési előirányzatok összege 2001-től 2004-ig nőtt, tavaly azonban jelentősen csökkent - állapította meg az Állami Számvevőszék.A pályázatokra fordítható támogatások összege megfeleződött. Az ellenőrző szervezet szerint a szociális tárca átvilágításán túl a kábítószer-ellenes nemzeti programot mérhetővé kell tenni, és utána a méréseket el is kell végezni. (MTI)