"Karácsonyi meglepetésként" röplapokon szólította fel az ETA a baszkföldi San Sebastian lakóit, hogy "bojkottálják" egyes bankok és cégek termékeit, s ezek helyett a "hazafias" vállalatok termékeit vegyék meg. Az El Mundo szerint a pellengérre állított közel hatvan vállalkozás bűne, hogy nem hajlandók "forradalmi adót" fizetni a baszk szeparatista szervezetnek.

Az ETA ugyan két és fél éve nem hajtott végre halálos merényletet, ám csupán az utóbbi hónapokban közel kéttucatnyi robbanószerkezetet hozott működésbe. Közben aktivistái száma csökken: Spanyolországban és Franciaországban sorozatban fogták le a szervezet tagjait, köztük fontos vezetőket.

Megfigyelők szerint 2006 érdemi fordulatot hozhat a baszk ügyekben: az északír megbékélési folyamat mintájára az ETA leteheti a fegyvert majd fél évszázad után. Az elmúlt tíz évben már kétszer ült tárgyalóasztalhoz a kormány és az ETA, ám Madrid nem volt hajlandó az alkura, s 2000 januárjában az ETA újra gyilkolt. Válaszként José María Aznar konzervatív kormánya bírói döntéssel betiltotta az ETA-nak a politikai háttértámogatást nyújtó baszk szeparatista mozgalmat, s bűnvádi eljárás is indult a Batasuna huszonkét vezetője ellen.

A szocialista Rodriguez Zapatero kormánya néppárti elődjénél rugalmasabban áll hozzá az autonómiabővítési igényekhez. Folyik a madridi parlamentben az új katalán törvénytervezet vitája, korábban viszont elutasították Juan José Ibarretxe baszk tartományi elnöknek az önállósodási igényeket is megfogalmazó tervét. A törvényhozás májusban felhatalmazta a szocialista kormányt, hogy kezdjen béketárgyalásokat az ETA-val, ha a szeparatista szervezet leteszi a fegyvert.

Ibarretxe Baszkföld lakosságához intézett újévi beszédében ugyan "visszafordíthatatlan békéről" beszélt, de azt is elismerte: a döntő lépést az ETA-nak kell megtennie az erőszakról való lemondással. Ugyanakkor a spanyol kormánynak is engednie kell, mivel Baszkföld politikai normalizációja elképzelhetetlen a Batasuna nélkül. A három éve formálisan betiltott radikális baszk mozgalom valójában aktív, mintegy 200 településen van irodája, s tartott is 250 gyűlést, saját közlése szerint 7000 részvevővel. Ez lenne az alap ahhoz, hogy újra politikai párttá váljék. Január 21-re meg is hirdették kongresszusukat, tömeggyűléssel körítve. A keddi bírói döntés ezt a tervet keresztezi, ám a Batasuna szóvivője, Arnaldo Otegi értésre adta: rendezvényeiket a tilalom ellenére megtartják. Nincs könnyű helyzetben a tartományi kormányzat, amelynek feladata érvényt szerezni a madridi tilalomnak.

Ugyanis - mint a helyi El Correo napilap felmérése tanúsítja - a baszkok 81 százaléka a kormány és az ETA közti tárgyalások mellett van, erre 38 százalék szerint csak akkor kerülhet sor, ha a szervezet véglegesen felhagy az erőszakkal.

l Az ETA (Euskadi Ta Askatasuna, azaz Baszkföld és Szabadság) 1959-ben a Franco-diktatúra elnyomása ellen indított harcot, miután a fasiszta rendszer megszüntette Baszkföldnek (és Katalóniának) a köztársaság idején szerzett autonómiáját. Az ETA céljaként a "történelmi" baszk területek egyesítését hirdette meg egy független államban. Ennek követeléséről utóbb sem mondtak le, pedig Baszkföld (és Katalónia) széles autonómiajogokat kapott az új demokratikus alkotmányban. Az eltelt több mint negyven évben 478 rendőr és katona, valamint 339 civil halála, s mintegy 70 emberrablás írandó a számlájukra.

A betiltott rendezvény plakátja