A "csak" is belefér a demokráciába
Úgy tűnik, a Dél-Dunántúlra tervezett katonai lokátor körül egyre több a bonyodalom. Erre lehetett következtetni azon a lakossági fórumon, amelyet Pécsett, az istenkúti városrész közösségi házában tartott hétfő este a Honvédelmi Minisztérium. Mint ismert, hazánk három NATO-kompatibilis lokátor megépítését vállalta - a katonai szövetség pénzén - 2006 végéig. Közülük kettő - a békéscsabai és a bánkúti - már megépült, a harmadik, a Zengőre tervezett radarállomás azonban a környezetvédők tiltakozása miatt nem valósult meg. Tavaly novemberben a kormány úgy döntött, hogy a Zengőn nem lesz lokátor, helyette a Pécs fölé magasodó Tubes alkalmasságát kell megvizsgálnia a HM-nek. A hegyet főképp az teszi alkalmassá, hogy a csúcsán most is van egy katonai bázis, s ennek másfél hektáros, bekerített területén elférne az 50 méter magas torony. A kivitelezés nem veszélyeztetne védett értékeket mivel nem kellene utat építeni és újabb területet foglalni.
A szaktárca hétfőn ismertette elképzeléseit a pécsiekkel. Csaknem 250 helybeli hallgatta meg a szakemberek előadását arról, hogy mindenképp meg kell építeni egy, a régió légterét pásztázó, az ország biztonságát szolgáló lokátort. A jelenlévők ezt nem vitatták, ám őket inkább a radar által kibocsátott elektromágneses sugarak élettani hatásai érdekelték.
Thuróczy György, az Országos Sugárbiológiai Intézet főosztályvezetője egyebek között azt mondta: a tervezett létesítmény kisugárzása ezredrésze sincs az ENSZ és az EU által megadott határértéknek, így a tudomány jelenlegi állása szerint a radar veszélytelen. Hasonló radarok a kontinens más pontjain is vannak: láthattunk képet például egy dán kikötőváros és egy osztrák síparadicsom fölé magasodó lokátorról. A szakember hangsúlyozta: a pécsi Misinán álló tévétorony vagy egy fülhöz tartott mobiltelefon kisugárzása szerinte összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint egy ilyen radaré.
Úgy tűnt, hogy a tudós szinte senkit sem győzött meg érveivel. A kérdezők úgy vélték, hogy a tudomány folyamatosan fejlődik, és talán csak évtizedek múlva derül ki, hogy egy ilyen radar mégsem ártalmatlan. Az egyik résztvevő azért vetette el a tubesi radart, mert az - szerinte - katonai célponttá tenné a 160 ezer lelkes Pécset. Bocskai István, a HM szóvivője erre úgy reagált, hogy háború esetén nem egy légvédelmi radar az elsődleges célpont, hanem a kommunikációs rendszerek, mert ha azt megsemmisítik, összeomlik a megtámadott ország védelmi képessége.
Az egyik hozzászóló, egy középkorú férfi, így fogalmazott:
- Nem szeretném a lokátort. Ha azt kérdezik, miért nem, azt válaszolom: csak. Úgy gondolom, hogy a demokráciába ez a válasz is belefér.
Többen felvetették, hogy miért nem műholdakkal oldja meg a NATO a légi felderítést. Erre az volt a hivatalos válasz: a műholdakról a légtérben mozgó gépek nem felderíthetők. Újra mások azt mondták: Románia és Horvátország is hamarosan belép a NATO-ba, és akkor majd szomszédaink magas hegyeiből biztonságosabban lehet óvni a NATO déli határát, ezért felesleges megépíteni a radart a Tubesre. Ez a vélekedés nagy tapsot aratott.
- Úgy látom, a radar is olyan, mint a szeméttelep vagy a mélygarázs. Kell, de azért ne itt épüljön meg, hanem máshol - hangoztatta az egyik hozzászóló.
Hozzászólása nem aratott túl nagy sikert. Annál nagyobb volt a tetszés, amikor a múlt hónapban alakult Civilek a Mecsekért Egyesület szóvivője, Boros János filozófus ezt mondta:
- Minden törvényes eszközt felhasználunk annak érdekében, hogy ne épüljön lokátor a Tubesen!
A fórumon elhangzottak alapján úgy tűnik, a Tubes "védői" átvették a stafétabotot a Zengő elszánt oltalmazóitól. Ugyanakkor a hallgatag kisebbségből néhányan megerősítve látták abbéli véleményüket, hogy a Zengőn nem a bazsarózsák miatt nem lehetett lokátort építeni. Hogy miért nem? Csak. Igaz, ez az érv - mint az a fórumon elhangzott - is belefér a demokráciába.
l A Tubessel kapcsolatos kormánydöntést - mint a lehetséges rossz megoldások közül a legkevésbé rosszat - tudomásul veszi a Zengőt korábban sikerrel óvó Védegylet. Vay Márton, a zöldszervezet munkatársa hangsúlyozta: ez nem jelent támogatást, ugyanis az új helyszínt védett terület övezi, így az környezetvédelmi szempontból nem tekinthető optimális választásnak. A tudomásul vételhez a Védegylet feltételeket is szabott: a jelenleg meglévő útfelület a természeti környezet rovására nem bővülhet, a HM csak a már régebben általa kezelt területet veheti igénybe, az engedélyeztetési eljárásba pedig be kell építeni lakosság korrekt tájékoztatását. Vay Márton közölte: azért nem folytatták a tiltakozást, mert úgy ítélték meg, a Zengő körül kialakult helyzetből ennél a kompromisszumos megoldásnál többet nem lehet kihozni. A pécsi lakosság esetleges félelmeit is megfontolták, de a biztonságpolitikai kérdést kompetencia hiányában szándékosan nem vetették fel a kampányban, sem a Zengő, sem később a Tubes kapcsán. - Az érvelést, hogy a Tubes túl közel van Pécshez, csak azoktól tartom elfogadhatónak, akik ugyanígy aggódtak a hosszúhetényiek és a pécsváradiak biztonságáért, amikor még a közelükben lévő Zengő volt a kiválasztott helyszín - jegyezte meg.
