Hogy landol a Boeing Börgöndön?
Lovranits József gyermekkorában gyakran arról álmodozott, hogy pilóta lesz, de egészségügyi okokból erről a tervéről le kellett mondania. Ma mégis Boeinggel repül - s ez az élmény tökéletesen visszaidézi számára azt, amit kiskorában oly gyakran eltervezett.
- Kapitány vagyok az IVAO-nál (International Virtual Aviation Organisation), a világ egyik legnagyobb repülőgép-szimulátor szervezeténél - mondja Lovranits József. - Ez egy online számítógépes rendszer, amelynek jelenleg 46 országból mintegy harmincezer tagja van, Magyarországról eddig 280-an regisztráltattuk magunkat. Bár alapvetően egy játékról van szó, mégis van két kőbe vésett alapszabálya: halálosan komolyan kell venni, és nem lehet gépeltérítést szimulálni. A repüléshez egyébként egy internetes számítógépre, egy botkormányra, egy fejhallgatóra, két monitorra és egy speciális számítógépes programra van szükség. Ha belépsz, olyan, mintha a mátrixba kerültél volna.
Az IVAO által működte-
tett számítógépes szimulátor-rendszer minden elemében hű a valóságos légi közlekedéshez. A résztvevők angolul kommunikálnak a szimulált rádiófrekvenciákon. Minden játékos megjelenítheti a saját monitorján az éppen aktuális repülési radarképeket, információkhoz juthat az időjárási viszonyokról, a légi forgalom sűrűségéről. A felszálláshoz és a landoláshoz a légi irányítók adhatnak engedélyt, az egyes repülőutak pedig a virtuális légtérben is éppen annyi ideig tartanak, mint a valóságban. Európában 15 szerver működteti a rendszert, amelyhez egy időben akár több ezren is csatlakozhatnak.
A tagok szabad választásuk szerint lehetnek légi irányítók, illetve pilóták, ám csak akkor léphetnek be a játékba, ha elsajátították a repüléshez szükséges ismereteket, és ezekből vizsgákat is tettek. Lovranits József például két évig töltögette le az internetről az oktatóprogramokat, gyakorolta a fel- és leszállást a különböző repülőgépekkel, mire bejelentkezhetett az online rendszerbe.
- Először csak úgynevezett observerként, megfigyelőként lehettem benn, aztán gyakornokká léptem elő, így kellett teljesítenem tíz órát - mondja az iskolaigazgató. - Vizsgáztam, ezek után már másodpilótaként folytathattam, azaz kisebb forgalmú repterek között repülhettem. Ötven órát teljesítettem, majd ismét vizsgáznom kellett, hogy kapitány lehessek. Ma már bármilyen gépet használhatok, és bármelyik légikikötőben leszállhatok. Ahhoz még nagyon sokat kell repülnöm, hogy repülőgép-parancsnok, később pedig oktatókapitány lehessen belőlem.
A repülés szimulálásához ugyan egyetlen monitor is elég, két képernyővel viszont nemcsak a műszerfalat, hanem egy külső nézőpontból a repülés látványát is meg lehet jeleníteni. Lovranits József szerint az IVAO tagjai általában megszállottak, sokan közülük a valóságban is pilóták, illetve légi irányítók, akik szabadidejükben is a repüléssel foglalkoznak. Az iskolaigazgató azt mondja: az interneten rendszeresen belehallgat egy-egy repülőtér légiforgalmi rádióadásaiba, ami alapján azt állítja, hogy a szimulátorrendszerben a tagok jóval fegyelmezettebben viselkednek.
- Bár nincs jogosítványom repülőre, és nem is ismerem egy-egy gép összes műszerét, azért egy Boeing 747-essel a valóságban is fel tudnék szállni, és biztonságosan le is tudnám hozni a földre - mondja Lovranits József. - A szimulátorban eddig egyetlen "balesetem" volt: egyik landoláskor Ferihegyen lecsúsztam a fűre. Szerencsére csupán néhány jelzőlámpát törtem össze.
Az iskolaigazgató szenvedélye néha több puszta játéknál. Lovranits József például a közelmúltban elkérte a Székesfehérvár határában készülő börgöndi reptér térképeit és a beruházás látványterveit, majd ezek alapján virtuálisan megalkotta a légikikötőt. Ezután belépett a repülőgép-szimulátor rendszerbe, és egy Boeing 747-essel leszállt Börgöndön. A landolásnak konkrét célja is volt: Lovranits József kísérlete bebizonyította, hogy az átlagosnál magasabb - 3,5 fokos - siklószögűre tervezett leszállópályán is gond nélkül le lehet majd tenni egy közepes méretű utasszállítót.
Az igazgató a repülőgép-szimulátor rendszert pedagógusként is alkalmazza.
- Nemrég Ausztriába utazott egy diákcsoport az iskolából. Autóbusszal mentek, és miután útnak indultak, gyorsan beültem a szimulátorba, és elrepültem Bécsbe - mondja Lovranits József. - Csak azt akartam ellenőrizni, hogy milyen az idő az osztrák fővárosban, hiszen a virtuális légtérben is mindig az aktuális időjárási viszonyok között repülünk. Felhívtam a kísérő tanárt és elmondtam neki a tapasztalataimat. Mire a diákok busza Bécsbe ért, én már le is szálltam Ferihegyen.