A teljes vita szövegét itt olvashatja.

A Duna menti településekről érkezett hozzászólások és vitafórumunk vendégeinek válaszai:

Patajanti:
Bős-Nagymaros-vitát szerintem nem kellene megújítani, hanem a jelenlegi problémákra kellene megoldási lehetőségeket találni. Erőmű-ügyben úgy darabszámban, mint tudományos fokozatban közel azonos "mellette" és "ellene" vélemények ütköztek mindegyik tele részigazságokkal. Jelenleg mindent meg kell tennünk közösen zöldeknek (nem sötétzöldeknek) és önkormányzatoknak, hogy ne feltartott kézzel álljunk Európa döntései előtt, hanem saját érdekeinket képviselve vegyünk részt már az előkészítésben is.
A hajózás ellen beszélni butaság, de abba beleszólni, hogy milyen nagyságú és milyen merülésű hajók közlekedjenek a Dunán nagyon fontos. A mindenáron való gazdasági érdekek érvényesítésével szemben érvényesíteni kell a Duna természeti értékeinek megőrzési kötelezettségét, a termőföldek vízhez való jogos igényét, vizének ivóvízként való megőrzését.

Köteleznünk kell a mindenkori kormányt, hogy kerüljenek felmérésre a Duna meglévő problémái, elsősorban szennyezettségével és elhanyagolt partjaival kapcsolatban és társadalmi konzultációval, de sürgősséggel készüljön ütemterv a megoldásokra. Nagyon fontos, hogy az EU-s pénzek egyidőben kerüljenek felhasználásra a Duna hasznosításával és rendbetételével kapcsolatban. Ennek a követelménynek már a tervezés szakaszában is meg kell valósulnia!
Legnagyobb problémának azt látom, hogy Magyarországnak nincs sem hosszútávú, sem rövidtávú terve a Duna rendebetételére és hasznosítására. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a Duna nem a súlyának megfelelő nagyságrendben szerepel! Tessék összehasonlítani például a Tisza fejlesztési elképzeléseivel!
Ha a Duna medrét tovább mélyítik, a mellékágakban és csatlakozó vizeiben megszűnik a víz és nem lesz miről vitatkozni. Helyesnek tartom, hogy a Duna és mellékágainak problémáit vitafórumokon keresztül felszínrehozzuk és az utolsó órában megpróbáljuk saját érdekeink védelmére is rászorítani a felelős kormányt.

Droppa György:
Én is nagyon sajnálom, hogy 500 millió Ft-ot az NFT-ből az állam (ha nem vagyunk elég éberek) nem arra költ, amire kijelöltetett. Tehát elodázódik a Duna ökológiai rehabilitációja. E helyett a vita egy külpolitikával átszőtt kérdésről folyik a BNV-ről, no meg vizesek és zöldek, továbbá fundi és reallo zöldek folytatják meddő vitájukat. Közben tovább mélyül a főmeder, a mellékágakból kifolyik a víz és növényzet veszi birtokba a valamikori medreket. Az EU-s hajózási pénzeket pedig minden part menti ország jobban tudja felhasználni mint mi - hisz nálunk minden zavaros. Ezen kellene változtatni.
Véleményét köszönöm, és másoknak is megfontolásra ajánlom.Bölcske:

Az EU megtudja-e valósítani a Duna hajózhatósági terveit a települések megkérdezése nélkül? A partrendezést, mellékág-rehabilitációt érintő kérdésekre tudjuk-e a választ jelenleg? Vannak-e erre vonatkozó terveink, esetleg ezek hiányában van-e esélyünk pénz nélkül az elképzelések tervdokumentációkban történő rögzítéséhez? Nem késtünk-e még el tervekről beszélni, amikor a kivitelezés már küszöbön van?

Rácz Tamás:
Elvben nem, mivel a Víz Keretirányelv "nyílt tervezést" azaz minden fázisban társadalmi véleményeztetést ír elő. A gyakorlatban azonban, ha az önkormányzatok nem felkészültek és nem nyilvánítanak határozott véleményt (lehetőleg írásban) amikor a tervezők megkeresik őket, akkor egy olajozottan lebonyolított "egyeztető fórumra" való hivatkozással sok minden történhet az akaratuk és érdekeik ellen.

A partrendezés és a rehabilitáció, revitalizáció erősen függ a most indult "Hajózóút fejlesztés megalapozó tanulmány"-ba kerülő javaslatoktól. Ezt egy VITUKI-konzorcium készíti, 500 milló Ft-os költséggel. A tervezők 2006-2007 folyamán kell felkeressék az önkormányzatokat, ökológiai rehabilitáció és vízparti turizmus- fejlesztés témaköreiben.
Az indító cikkben jelzett 500 milló Ft-os keret a NFT Duna programjában legalább részben arra szolgálna, hogy cca. 10 Duna menti önkormányzat támogatást kapjon a mellékág rehabilitációs - revitalizációs tervei, engedélyei megszerzéséhez. Ezek birtokában 2006-ban indulhaznak a Nemzeti Fejlesztési Terv II Duna programjában meghirdetendő pályázatokon, ahol 80-90%-os támogatás nyerhető el az EU-alapokból.
Az indulásig tehát még legalább egy év rendelkezésre áll.
Dr. Rácz Tamás alelnök, Duna Településszövetség

Bölcske:
Véleményem szerint a Duna mellékágaira ugyanolyan szükség van, mint minden vízes élőhelyre, területre. A víz automatikusan hozza magával a fejlődést. Számos tó, folyó, forrás, kút mellé épültek települések, üdülők, pihenő, kiránduló helyek. Ezekre napjainkban is igény van. A víz vonza a pihenni, szórakozni, sportólni vágyókat. Fordítva is igaz, ha a víz eltűnik, vele együtt el megy az "élet" is. Az élővilág, a természet sokszínűsége gazdagasága a vizes területek mentén figyelhető meg leginkább. Ezek eltűnése is látványos tud lenni.
A települések életében, fejlődésében, gazdagságában nagyon hatékony szerepet játszik a víz. Éppen ezért szükségesnek tartom ennek kiemelt módon történő kezelését úgy a közvetlen, mint a járulékos hozamai miatt. A települések jövőjét alapozhatjuk meg napjainkban a Duna mellékágainak rehabilitációjával.

Nem érzem feladatomnak szakmai kérdésekre a válaszok keresését, de kötelességem a település érdekében a vizes élőhelyek visszaállítása. Ezzel nem vagyok egyedül, a polgármester kollégáim saját településükön mindent megtesznek a lakóhelyük fejlődéséért, amiben a víz mindig szerepet kap, legyen az ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz, belvíz, folyók, tavak, holtágak vize. A víz és az élet kapcsolata mindig jó téma, elsősorban a fejlődéshez.
Kiss József polgármester.

Rácz Tamás:
Tisztelt Kiss József !
Mőcsényi professzor, a hazai tájrendezési oktatás elindítója szerint a faluk "Bírói" azaz polgármesterei voltak az első hivatásos tájrendezők, akik minden évben szemlét tartottak és díjazták a "tájilag" is legrendezettebb porták gazdáit. Ez a szemlélet ezek szerint nem halt ki, szerencsénkre.
Üdvözlettel :
Rácz Tamás, Duna Településszövetség

Csere Lajos:
A Duna-holtágak rehabilitációja (teljes rehabilitációja) várható-e, van-e költség tervezve erre az EU-s Duna-szabályozásra, és ha igen mennyi? Üdv: a fajszi kishalászoktól!

Rácz Tamás:
Kedves Kishalászok !
Most készül a VITUKI vezetésével 500 milló Ft-os nagyságrendben ez EU Hajózóút megalapozó projekttanulmánya. Ebben elvben a hajózás igényei mellett az egyéb folyóhasználatok igényeit is szerepeltetni kell. (Egyéb környezetvédelmi és ternészetvédelmi költségek.) A mellékág-rehabilitáció külön szerepel a megoldandó feladatok közt. Ennek a tanulmánynak feladata a beütemezendő költségek meghatározása is. Azt javaslom, hogy vegyenek részt hivatalosan a tervezési folyamatban, mivel a tervezőknek a társadalmi egyeztetés megkívánt feladatuk. Sok múlik a Duna hajózás tervezési folyamatban az érdekeltek aktivitásán. Érdekérvényesítés nélkül minden érdekcsoport - így a halászok érdekei is - háttérbe szorulhatnak.
Üdvözlettel:
Dr. Rácz Tamás, Duna Településszövetség

Molnarjozsef:
Duna menti település polgármestereként a következőket szeretném közölni.
A Duna szabályozása a kőszórások építése elvett tőlünk valamit. Azt ami számunkra a legértékesebb volt. A halban és vadban bővelkedő mellékágakat és szigeteket. Ma ezek helyén feliszapolódott területeket találunk. A halak nem tudnak hol ívni, száraz lábbal megközelíthetőek a szigetek ezért a vadállomány átalakult.
Aki nem hiszi járjon utána: Szívesen várom Gerjenben egy helyszíni látogatáson!!!
Égető szükség lenne arra, hogy a Duna visszakapja azokat a területeket amelyekre szüksége van !

Rácz Tamás:
Kedves Molnár József!
Remélem "irriga " és Vay levelező partnereink is olvasták az üzenetét. Meggyőződésem, és tapasztalatom az, hogy a Duna menti területek értékeinek, mellékágainak és azok élővilágának leggondosabb gazdái a települések lakossága, az önkormányzatok és a polgármesterek.
Üdvözlettel :
Dr. Rácz Tamás, Duna Települészövetség