"Számtalan híresztelés látott már napvilágot az állítólagos CIA-börtönökről és a kapcsolódó titkos tevékenységekről az Európai Unió és egyes tagjelölt államok területén. Ideje világosan látnunk ebben a kérdésben: a tényekhez és nem szóbeszédhez kell igazítanunk álláspontunkat" - hangsúlyozta Szent-Iványi István (SZDSZ), aki az EP liberális frakciója jelöltjeként várhatóan vesz részt az ideiglenes bizottság munkájában.

A 46 fős bizottság felállításáról azt követően egyeztek meg a parlament vezetői, hogy korábban számos képviselő kifogásolta az üggyel kapcsolatos egyéb vizsgálatok lassú haladását.

A viszonylag szoros szavazati eredménnyel (342-302) létrehozott EP-bizottságnak négy hónapon belül meg kell majd tennie első jelentését. Folyamatosan tehet viszont javaslatot az EP-nek politikai, adminisztratív vagy jogi lépések megtételére akár az EU-n belül, akár a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában.

Az ideiglenes bizottság arról hivatott állást foglalni, hogy a CIA vagy más amerikai ügynökségek hajtottak-e végre emberrablásokat, folytattak-e jogellenes fogvatartást, illetve alkalmaztak-e kínzást vagy egyéb embertelen bánásmódot az Európai Unió területén, beleértve a csatlakozó és tagjelölt országokat. Az ideiglenes bizottság arra is választ keres, hogy a sértettek vagy az elkövetők között voltak-e uniós állampolgárok, és a cselekmények elkövetésében tevőlegesen vagy mulasztás révén közreműködtek-e a tagállamok és az Európai Unió intézményei.

"Súlyos jogsértések természetesen nem maradhatnak következmények nélkül. Létfontosságú azonban a transzatlanti kapcsolatok zavartalanságának megőrzése. A nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben az Európai Unió és az Egyesült Államok stratégiai szövetségesek: közösen vallott értékeink védelmében érdekeink és céljaink is közösek" - hangoztatta az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában Szent-Iványi István.

Novemberben kaptak lábra azok a híresztelések, hogy a CIA Európa keleti részén rejtegetett és hallgatott ki terrorgyanús személyeket, köztük az al-Kaida terrorhálózat feltételezett tagjait. Mindeddig azonban valamennyi hírbe hozott EU-tagország, illetve tagjelölt állam tagadta ezeket az értesüléseket.

Az ügyben az Európa Tanács és több uniós tagállam is saját vizsgálatot folytat. Az első uniós szervként bekapcsolódó EP vizsgálati jogkörei viszont meglehetősen korlátozottak, ezért a testület együtt kíván működni más szervekkel, mindenekelőtt az emberi jogi ügyekben hivatalból eljáró Európa Tanáccsal.
(MTI)