Magyarországon a fuvaradatok azt mutatják, hogy a hajózás 1936-ban volt a legjelentősebb, ekkor szállították a legnagyobb tömegű árut vízen. Ha valaki a Dunán szeretne Dunapatajra jönni, nem teheti meg, mert itt kikötő sincs. Régen a kofahajó fölszállította az árut egészen Budapestig – ma ilyen lehetőség nincs - emlékeztetett Droppa György a dunapataji konferencián.

Az 1936 óta eltelt időben az összes közlekedési ágazat rengeteget fejlődött – de ez hihetetlen környezetszennyezéssel is járt. Ezen változtatni kell. Például úgy, hogy a fuvarozás mind nagyobb részét vízi útra terelik. Ám melyek a feltételei ennek? Lehetséges-e, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon?
A folyó kihasználásáról gondolkodva mindenképpen kompromisszumokat kell keresni. Szerintünk olyan kompromisszumokat, amelyek jók a part mentén élő embereknek, jók a folyónak és az ökológiának, jók a természetvédelem és a környezetvédelem szempontrendszerének. Azokat a megoldásokat kell keresni, amelyek alkalmasak arra, hogy egyszerre lehessen hajózni és a fentiek is megvalósuljanak. Csakhogy az ilyen kompromisszumokat nem lehet úgy elérni, hogy elkerüljük a fájdalmas vitákat. Jelenleg ilyen párbeszéd nem folyik. Ezért szerveztük ezt a konferenciát, hogy a vita elinduljon, és az a hatalmas összeg, amelyről az Európai Unió beszél – az a 220 milliárd euró – hasznosuljon.

Ez az összeg nem a magyar szakaszra, hanem a teljes Dunára vonatkozik több mint tíz éves időszakra. Ennek az óriási pénznek úgy kell hasznosulnia, hogy abban mindenki megtalálja a számítását.

Nyugat-európai zöld segítség

A 2005-ös dunapataji konferencia egyik díszvendége, Jaap de Jong (Hollandia) néhány szóban megvilágította, hogyan támogatja a magyar környezetvédők tevékenységét a Duna ügyében az európai zöld mozgalom. "A Zöld Kelet-Nyugat Párbeszéd Alapítvány (GEWD) képviselőjeként vagyok jelen, amely az Európai Zöld Párt alapítványa, koordinálja a nemrég csatlakozott és csatlakozni kívánó országok zöld pártjainak együttműködését" - modnta de Jong. - "Ezen az eseményen Anne de Boert is képviselem a GEWD-től. A Fenntartható Együttműködés Alapítványt is képviselem. Kapcsolatom van a holland Zöld Párttal, a Zöld Ballal. A Zöld Demokratákkal több mint tíz éve dolgozunk együtt, és a folyókkal kapcsolatos problémák mindig is tevékenységünk középpontjában voltak. Önkéntesként dolgozom a ZD segítőjeként. Ez ügyben több konferenciát szerveztünk Magyarországon és Hollandiában is."

"Emlékezetes, hogy Alexander de Roo, az Európai Parlament holland képviselője, a parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke segítette a Magyarország és Szlovákia közötti kooperációt a Duna ügyében" - tette hozzá Jaap de Jong..

(forrás: A hajózás és a környezetvédelem a Dunán. Dunapataj, 2005. május
Átok vagy áldás a Dunának? - Érték és valóság – Nemzetközi politikai elemzések , Friedrich Ebert Stiftung, hatodik füzet/2005.)