A fogyasztói árak 3,3 százalékkal emelkedtek 2004 és 2005 decembere között, átlagosan pedig 3,6 százalékkal voltak magasabbak tavaly, mint 2004-ben - tette közzé tegnap a KSH. A pénzromlás üteme tehát az előző évinek csaknem a felére csökkent - az átlagos infláció ugyanis 2004-ben még 6,8 százalékos volt.

A pénzügyi tárca - amely szintén tegnap tette közzé az államháztartási hiányról a végleges adatokat - igen optimistán reagált a KSH bejelentésére. Veres János pénzügyminiszter azt mondta: a 2005-ös inflációs szám megalapozza a Pénzügyminisztérium korábbi jóslatát, amely szerint a pénzromlás üteme az idén már két százalék alá csökkenhet, ami azt jelentené, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított - annak 60 százalékát nem meghaladó - aránya mellett ez lenne a második az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok között, amelyet teljesít Magyarország. (Jelenleg 2,4 százalékos az ehhez szükséges inflációs határ, amelyet egyébként az euró bevezetésére váró uniós tagországok közül jelenleg csak Csehország, Málta és Ciprus teljesít.)

Veres kiemelte: az idén 4 százalékot lényegesen meghaladó lesz a gazdasági növekedés. Magyarország így 2008-ra képes lesz arra, hogy teljesítse a maastrichti kritériumokat. (Ehhez a hosszú távú piaci kamatszint további csökkenésére, de legfőképpen az államháztartási hiány jelentős mérséklésére lenne szükség.)

Az év végi, várakozásoknak megfelelő inflációs adat nem csak a pénzügyi tárcát, a piaci elemzőket is bizakodóvá tette, akiknek többsége nemrég még elkerülhetetlennek látta a jegybanki alapkamat emelését a forint védelmében. Többségük most ismét kamatcsökkentést vár a Magyar Nemzeti Banktól, hangsúlyozva: a forint stabil, az inflációs környezet pedig igen kedvező.

Különösen nagy a bizonytalanság viszont az idei év első hónapjának inflációjára vonatkozó előrejelzésekben. A prognózisok 1,7 és 2,9 százalék közé várják a januári, 12 havi fogyasztói árindexet. Senki nem tudja ugyanis, hogy az év elei adócsökkentés mennyi idő alatt, és milyen mértékben szivárog - illetve szivárgott át - a fogyasztói árakba.

A felső áfakulcs mérséklése mindenesetre tovább fékezheti az áremelkedést azon termékeknél, amelyeknél a drágulás üteme az uniós csatlakozás óta minimálisra zsugorodott, vagy akár a visszájára is fordult. Az átlagos infláció összetevői között például 2,3 százalékkal esett a múlt évben a tartós fogyasztási cikkek ára, és mindössze 0,2 százalékkal drágultak a ruházati cikkek. Az élelmiszerek átlagos árszintje is csupán 2,5 százalékkal kúszott feljebb. A háztartási energia áremelkedése volt a legnagyobb a meghatározó termékkörökben, 2004-ről 2005-re 6,2 százalékos.

2004 és 2005 decembere között az élelmiszerek 3,4, a járműüzemanyagok 8,4, a háztartási energia 5,1 százalékkal drágult - ez utóbbin belül az elektromos energiáért 6,9 százalékkal, a vezetékes gázért 5,9 százalékkal kellett többet fizetni.

Jóslatok Londonból

Londoni elemzők a decemberi inflációs számok ismeretében egyetértettek abban, hogy a drágulási ütem meredek csökkenése várható az idén. Többségük az MTI tudósítása szerint azt várja, hogy az MNB rövidesen kamatot csökkenthet.

Jeff Gable, a Barclays Capital befektetési csoport európai feltörekvő piaci stratégája elmondta: az év végi inflációt 2006-ban mindenképpen két százalék alá, 1,5 és két százalék közé várja. Ebben a helyzetben van mozgástér egy újabb kamatcsökkentésre - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy erre mikor lát esélyt, Gable úgy fogalmazott: ez jórészt a parlamenti választások időpontjától függ.

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének alelnöke sem zárta ki az idei monetáris enyhítés lehetőségét. A decemberi inflációs adatsor igazán érdekes eleme - hangsúlyozta - a továbbra is zuhanó maginfláció, amely most már többéves mélypontra érkezett. A szakértő szerint ez olyan várakozásokat szül, hogy az MNB következő lépése a kamatcsökkentés lesz. Mint mondta: ő máris hallott piaci szereplőket erről a lehetőségről beszélni.

A Fitch Ratings tegnap tartott londoni szakszemináriumán ugyanakkor a növekvő kockázatokra hívták fel a figyelmet. Az idén várhatóan szigorodó globális kamatkörnyezet a Fitch szakértői szerint elsősorban a gyenge költségvetési helyzetű feltörekvő gazdaságokra jelent kockázatot. E gazdaságok belső adósságpiaca jelenleg összehasonlíthatatlanul nyitottabb, mint korábban, és ezen belül is a legnagyobb mértékben a magyar belső adósságpiac nyílt ki.

Magyarországon a hazai valutában jegyzett kormányadósságból már csaknem harminc százalék külföldi portfólió-befektetők kezén van. Lengyelországban ez az arány nem éri el a huszonöt százalékot, Csehországban pedig a tizenöt százalékot sem.

A ruházati cikkek januárban várt áresése is tovább fékezheti az inflációt az idén