Alapíts céget Amerikában!
"Fontos dolog, hogy alapkutató vagyok, és cikkeket publikálok, de legalább ilyen fontos a számomra, hogy kutatásaimból hasznosítható eredmények szülessenek" - mondta lapunknak Szabó Csaba. A fiatal kora ellenére már jelentős tudományos reputációval rendelkező szakember első - saját kutatási eredményeit hasznosító - cégét a kilencvenes évek közepén alapította az Egyesült Államokban.
A kutatási eredményeket ugyanis nem elég publikálni. Szabadalmaztatni kell, majd a levédett szellemi produkciót értékesíteni. Ha nincs szabadalom, a tudás sem hasznosul. "Az a baj, hogy ezt nálunk nem nagyon akarják belátni. Az egyetemek szerint ilyen célra nincs pénz, nincs szakember, nincs semmi. Egyetemi kutató nem nagyon ismer fejlesztő cégnél dolgozó szakembert, és ez fordítva is igaz. Meg kell tehát teremteni a mobilitást, az átjárást a két terület között" - állítja Szabó Csaba.
A szegedi orvostudományi egyetemen tavaly létrejött Technológia Transzfer Iroda célja az olyan eredmények szabadalmaztatása, értékesítése, mint a cukorbetegek bőrének vérkeringését javító kenőcs, a baktériumok gyógyszerekkel szembeni ellenálló képességének meghatározását szolgáló eljárás vagy egy újfajta, ínysorvadást gátló szájöblítő szer. A jelek szerint néhány év alatt eladható termék lehet valamenynyiből.
Szabó Csaba a cégszervezés mellett a hazai tudomány jövőjéről folyó vitákat is figyeli, például, hogy az állam mit támogasson, alap- vagy alkalmazott kutatást? "Úgy gondolom, az alapkutatás nagyon fontos, de minek, ha az ország az eredményeket nem hasznosítja magának, s nem akarja másoknak sem értékesíteni? Természetesen mindig lesz olyan alapkutatás, amelyből csak sokára lehet, ha lehet valami, de az nem megy, hogy a kutatók tudományos megítélését és előmenetelét kizárólag publikációik és a rájuk való hivatkozások száma, és nem a munkájukból származó szabadalmak és értékesítésük haszna alapján ítélik meg."
A magyar tudomány másik súlyos problémája - mondja -, hogy a külföldön bizonyító fiatal kutatók ritkán kapnak lehetőséget a hazatérésre és itthon önálló munkára, ezért inkább kint maradnak. Neki sikerült a hazatérés. Vezeti a transzfer- irodát, valamint egy egyetemi kutatócsoportot. Emellett a közelmúltban nyert el másfél milliárdos támogatást egy újfajta egyetemi-ipari hibrid kutató-fejlesztő központ létrehozására.
Szabó Csaba úgy tapasztalja, sokakat ingerel. Például azzal, hogy sikeres alapkutató létére a fejlesztés pártjára áll. Nem nagyon értenek egyet azzal a véleményével sem, hogy olyan kutatásokat kellene kiemelten támogatni, amelyekre az ország gazdaságának szüksége van. Inkubátorházakat, alkalmazott kutatási központokat kellene létrehozni. A tudományos szervezetek autonómiájának magyar felfogása sem biztos, hogy elősegíti azokat a változásokat, amelyekre, véleménye szerint, szükség lenne ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztésben felzárkózzunk a világ élvonalához. Ahogy megfogalmazta: a tudósok szabadságát nem korlátozni, hanem racionalizálni kell. Az egyéni kíváncsiság fontos, de az öncélokat szolgáló kutatásoknak határt kell szabni.
Szabó Csaba reméli, hogy erőfeszítései eredménnyel járnak. Bátor, de nem vakmerő: egyelőre Amerikában is megtartotta pozícióit, ott is folynak kutatásai.
Szabó Csaba - 1967-ben született. 1992-ben diplomázott a SOTE-n. 1999 óta az MTA doktora. A SOTE Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézete és a New Jersey-i Orvostudományi Egyetem kutatóprofesszora. A szabadgyökök által kiváltott sejtkárosodás molekuláris kórélettanának szakértője. Nemzetközi tudományos testületek tagja, rangos orvostudományi folyóiratok szerkesztőségi tagja. 382 tudományos közleménye tekintélyes nemzetközi folyóiratokban jelent meg. Cikkeinek összesített impaktfaktora meghaladja az 1500-at, a rájuk történő hivatkozások száma 10 000 felett van, ezzel az egyik legtöbbet idézett magyar kutató.
