Békét akarnak a dunai halászok
Nagy a Duna háta, mindenki elfér rajta - ez a régi mondás volt a mottója a fajszi Dunagyöngye Kishalász Egyesület közgyűlésének, amelyet nemrég tartottak a Bács-Kiskun megyei településen. Pakstól délre - így Fajsz térségében is - a Duna a többi szakaszok többségéhez képest kedvezőbben halászható. Errefelé ma is űzik a hagyományos, néprajzi értékű eszközökkel folytatott - úgynevezett kisszerszámos - halászatot. Igaz, ma már silányabb és kevesebb is a zsákmány, mint húsz évvel ezelőtt. Egyre üresebbek a varsák, a kifogott halak többsége keszegféle.
Nem is tud belőle megélni egyetlen halász sem, inkább csak kellemes időtöltés számukra az ősi zsákmányszerzés. A legnagyobb gondot a szakemberek szerint a kormoránok okozzák: mióta védettek, nagyon elszaporodtak, alaposan megtizedelik a Duna déli szakaszán is a nemes halak állományát. A rapsicok sem okoznak kevesebb kárt. A halászok banditáknak hívják őket, akik többnyire tiltott halfogó módszerek alkalmazásával - köztük az elektromos halászattal - dézsmálják a folyót.
Ápity Milos, a kilencven tagot számláló Bajai Kishalász Egyesület elnöke felszólalásában azt mondta: tenni kell valamit, mert nincs rend a Dunán. Éjszaka nem mernek kimenni a folyóra, félnek a csoportosan megjelenő rapsicoktól, akik nem csak halat, hanem ladikot, varsát is lopnak.
Csere Lajos, a fajszi Dunagyöngye Kishalász Egyesület elnöke a horgászok növekvő táborának ellenszenvére hívta fel a figyelmet. Azt mondta: a sporthorgászok lobbija a politikai szférával is szeretné elhitetni, hogy a halászok kirabolják a folyót, és ezért tanácsos lenne betiltani a tevékenységüket. A horgászok felől lehet olyasmit is hallani, hogy Európában valójában nincs is kisszerszámos halászat. Csere Lajos hangsúlyozta: tévhit, hogy a halászok csekély halfogó ismerettel, könnyedén tesznek szert a zsákmányra, hiszen a hal nem önszántából bújik bele a varsába, vagy kerül a kecehálóba - ismerni kell a haljárásokat, tudni kell ezeket az eszközöket használni, a megfelelő helyen letenni.
Kovács József, a Szekszárd és Vidéke Halászati Egyesület elnöke szerint meg kell ismertetni a közvéleményt a halászattal, azzal, hogy ők őrzik a hagyományokat és védi a természetet. A kalocsai halászok a horgászegyesületekre panaszkodtak, akik drágán, és rossz, megközelíthetetlen helyekre adnak ki részükre területi engedélyt.
Pintér Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vadászati és halászati főosztályának helyettes vezetője kifejtette: nem igaz az, hogy az Európai Unióban nincs édesvízi halászat, illetve sporthalászat, bár ezt Brüsszel nem központilag szabályozza, hanem nemzeti sajátosságként kezeli. Hozzátette: a horgászegyesületek nem követnek el jogszabálysértést, amikor nem megfelelő helyekre adnak ki a halászoknak területi engedélyt, ezért ezeket a konfliktusokat csak egységes érdekképviseleten keresztül oldhatják meg, tárgyalásos úton.
Droppa György, a Duna Kör ügyvivője szerint a halászok is szövetségesei a mozgalmuknak, mert a halak jelenléte is a környezet minőségére utal, ezért véleménye szerint együtt kell szorgalmazniuk a Duna menti élő folyóágak rehabilitációját.
A jelenlévő kishalász-egyesületek képviselői úgy határoztak: országos érdekképviseleti szövetséget alakítanak, hogy hatékonyabban tudják képviselni a magyar sporthalászok érdekeit.
