Rebeka két májátültetés után meghalt
Hétfő délután még az intenzív osztályon ápolták Rebekát, azt a négyéves kislányt, aki vasárnap újabb májbeültetésen esett át. Tegnap estére azonban kiderült, hogy olyan tüdőszövődmények léptek fel, amelyek végzetesnek bizonyultak. Rebeka meghalt.
A máj már vasárnap is az utolsó pillanatban érkezett. A transzplantációs klinika igazgatója szerint már akkor is közel volt az a pont, amikor nem lett volna vállalható a műtét.
Járay Jenő, az operáló csapat vezetője tegnap délelőtt még úgy ítélte meg: van esély a teljes felépülésre. A műtét közben a beültetett szerv működött. Akkor azt tartotta a kritikus kérdésnek, hogy a gyerek szervezete befogadja-e az új májat. Estére derült ki, hogy sajnos nem is ez döntött.
Az előző, a kislány édesapjától átültetett májlebenyt nem fogadta be Rebeka szervezete. A kislány végzetes alapbetegségét az orvosok szerint valamelyik hepatitisvírus okozhatta, de egyelőre nem tudják, melyik fajta. Igaz, úgy tudjuk, hogy az apa májlebenyét már nem biztos, hogy ez a vírus tette tönkre.
A végül is sikertelen műtétsorozat után az orvostársadalom több kérdést is megpróbál majd megválaszolni.
A transzplantáció etikája
Magyarországon e pillanatban 46-an várnak májbeültetésre. Azért előzte meg őket Rebeka, mert sürgősségi jelzést kapott. Ez akkor történik meg, ha a beteg feltételezhető élettartama nem halad meg néhány napot. A számára rendelkezésre bocsátott második májat - ahogy arra kötelezettséget is vállaltunk - az első adandó alkalommal ellentételezte az ország.
Tegnap késő délután hatszervi transzplantációba kezdtek az egyik vidéki kórházban: összesen öt orvoscsapat hatórás munkával egy elhunyt értékes, más számára még életet mentő szerveit operálta ki. Ezeket elvitték oda, ahol beültethetik őket. Abba a kórházba is, amelyikből a Rebekának felkínált szerv érkezett, így huszonnégy órán belül viszonoztuk a nemzetközi segítséget.
Az újabb műtét helyszíne titkos, annyit azonban lehet tudni, hogy a szervek hová kerülnek. A donáció legszigorúbb alapszabálya, hogy mindent a legnagyobb titokban kell tartani: azaz sosem derülhet az ki, pontosan kinek a szervével sikerült vagy nem sikerült az életmentés. A titoktartás nemcsak íratlan szabály. A nemzetközi szervezetnél annak megsértése azonnali kizárást von maga után.
- Az anonimitásnak elsősorban személyiségi jogi okai vannak. Sem az elhunyt hozzátartozói, sem a szervátültetésen átesett beteg nem tudhat a másikról. Az azonosításban sem a koordinátorok, sem a beavatkozást végző intézmények nem segíthetnek. Legfeljebb, ha valamelyik "szereplő" kinyomozza az így keletkezett kapcsolatot, akkor sérülhet az anonimitás - mondják a donációk koordinálói. A titkosságra azért van szükség, hogy kizárják a visszaélést, vagy elkerüljék egy esetleges csalódás nem kiszámítható következményeit.
- Feltételezzük persze, hogy legfeljebb a köszönet és a hála miatt próbálnak a donorról valamit megtudni. Angliában például a koordinátor aláírás nélküli leveleket közvetíthet a donor hozzátartozója, illetve a szerv befogadója között. Ha mindkét fél ragaszkodik ahhoz, hogy megismerje a másikat, bizonyos idő elteltével egy pszichológusokból álló bizottság dönt. Az inkognitó olyannyira tisztelt dolog, hogy ott donorhozzátartozók és gyógyult betegek rendszeresen találkozót szerveznek, ahol csupán azt az egy kérdést nem szabad feltenniük, hogy melyikük kivel tartozik össze - mondta Borsi József, a Hungarotransplant Kht. igazgatója. Sokszor megtörténik az, ami tegnap is Magyarországon: egyetlen elhunyt szervei sok életet menthetnek meg.
- A tegnapi magyar transzplantált egyik veséje Debrecenbe, a másik a hasnyálmiriggyel együtt Pécsre, a szív Budapestre, a tüdő Bécsbe "utazott", a májat pedig visszaadtuk oda, ahonnan vasárnap az életmentő segítséget kaptuk - mondta Mihály Sándor, az Országos Koordinációs Központ vezetője. A szervek csaknem mindegyike speciális járművel, de tengelyen jut a transzplantálókhoz, a külföldre kerülő szerveket pedig helikopter vitte a repülőgéphez. A vezető szerint a légi szállítás itthon is indokolt lenne. Előfordul, hogy épp ennek hiánya hiúsítja meg a donációt: egy szívnek például legfeljebb két-két és fél órán belül az új "testbe" kell kerülnie. Ez gépjárművel, földi úton nem mindig megoldható.
