Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke az MTI tudósítása szerint elmondta: ha sikerül megegyezni, az érintett erőművek 2006. évi nyeresége mintegy 16 milliárd forinttal csökkenhet.

Podolák György, az albizottság szocialista elnöke kiemelte: az albizottság felkérésére a MEH és az MVM által készített írásos beszámolót - ami tartalmazza az erőművek 1995-2004 közötti átlagárait és eredményeit - bizalmas iratnak minősítette, ezért felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy abból a nyilvános ülésen csak óvatosan idézzenek.

Horváth J. Ferenc emlékeztetett arra, hogy a hosszú távú megállapodásokat (htm) a privatizáció után, 1995-1996-ban kötötték az erőművek az MVM-mel, ami kezdetben nem tartalmazott árképletet, csak hatósági árat. A htm-ekben az MVM 15-20 évre vállalta, hogy az erőművektől villamos áramot vesz át, míg a termelők garantálták a kiszámítható termelést. Jelenleg hét htm van érvényben: a paksi, a pécsi, a csepeli, a dunamenti, a tiszai, a mátrai és a budapesti erőművel. Ha az állami tulajdonú paksi atomerőművet kiveszik ebből a csomagból, akkor a hat áramtermelővel kötött megállapodások összesen 2100 milliárd forintnyi áram szállításáról szólnak.

A MEH elnöke kiemelte, hogy a csepeli, a mátrai, a tiszai és a dunamenti erőmű jövedelmezősége kiemelkedő, 2005-ös nyereségük várhatóan eléri a 33 milliárd forintot, részesedésük pedig az ország teljes villamosenergia-termelésének 45 százaléka. Az idei nyereségük a tervek szerint megegyezik a 2005. évivel.

A négy erőmű 1996-ban még veszteséges volt, a következő évben már 10 százalék átlagos nyereséget, míg 2005-ig évente 15 százalék átlagos pozitív eredményt produkáltak, ami cégenként 10 és 40 százalék között mozgott.