Minden kétséget kizáróan bizonyítják a Népszava által korábban közölt dokumentumok, hogy Kondor Katalint Vári fedőnéven 1974-ben beszervezte a BRFK kémelhárítási alosztálya - jelentette ki tegnap a Fővárosi Bíróság előtt Varga László történész. A Fővárosi Levéltár, illetve az 1995-ös állambiztonsági iratfeltáró bizottság vezetőjét kártérítési perben idézték be szakértő tanúként. Kondor Katalin a Népszavát azzal vádolja, hogy közléseivel jelentős - nem vagyoni - kárt okozott neki.

A Népszabadsággal szemben korábban Kondor Katalin sajtó-helyreigazítási pert nyert. Az eljárás tárgya azonban nem Kondor Katalin ügynökmúltja volt, hanem az erről szóló - alapvetően a Népszava forrásaira támaszkodó - cikkek állításainak bizonyíthatósága. A tegnap kezdődött újabb eljárás során az alperes (a Népszava kiadója) már azzal is ki tudja menteni magát a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy nem jogellenesen és nem felróható módon járt el. E perben fordított bizonyítási kényszer áll fenn. A felperesnek, vagyis Kondor Katalinnak kell bizonyítania, hogy a beszervezésére vonatkozó papírok közlése miatt jelentős erkölcsi kár érte.

A tegnapi tárgyalás az ügy egésze tekintetében annyiban jelentett fordulatot, hogy Varga László volt az első olyan szakértő, aki bíróság előtt mondta ki, hogy a Vári nevű ügynök azonos a volt rádióelnökkel. A történész szerint ugyanis kizárható a manipuláció, illetve a véletlen névazonosság lehetősége. A beszervezés idején készített 6-os kartont, egy számítógépes adattár leiratát, egy költségszámlát és a tartótiszt egyik feljegyzését vetette össze az állambiztonsággal több mint egy évtizede foglalkozó Varga. Megállapította, hogy a dokumentumok formája, tartalma hiteles, azok valódiak. Többek között kiderül belőlük, hogy nemcsak a 6-os karton tartalmazott adatokat Váriról, továbbá, hogy Kondor Katalin személyes adatai, amelyek a kartonon találhatók és beszervezését bizonyítják, szintén hitelesek. (E kijelentés jelentőségét az adja, hogy a felperes szerint ez a karton önmagában nem bizonyíték, ráadásul könnyen hamisíthatták.) Szalánczi Béla őrnagy, Vári tartótisztjének 1975-ös feljegyzése, amely úgynevezett konspirációs lakáson való találkozást javasol Vári titkos megbízottal, a történész megítélése szerint az ügynök megbízhatóságát igazolja. Szalánczi a sajtóperben már elismerte, hogy az ő aláírása szerepel e feljegyzésen, magára Vári ügynökre, illetve a beszervezésére viszont nem emlékezett. Varga László úgy fogalmazott, hogy a felperes véleményével ellentétben Szalánczi nyilatkozata nem zárja ki a dokumentum hitelességét, ráadásul az összes irat együttes manipulálására csak a belügyminiszternek volt lehetősége. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy az 1974-ben beszervezett Vári ügynök a dokumentumok szerint csaknem tíz évig dolgozott a kémelhárításnak, márpedig ilyen hosszú időn át hamis adatokat tenni a nyilvántartásokba a lázadással lett volna egyenlő a szolgálatoknál. Pataki Árpád bíró kérdésére válaszolva Varga László kizártnak mondta, hogy egyidejűleg egy alosztályon két Vári fedőnevű ügynök is dolgozott volna.

A felperes képviselője kétségbe vonta Varga szakértelmét, mondván: a sajtóperben meghallgatott őrnagy, illetve a kémelhárítási alosztály akkori vezetője (Zengő Zoltán, aki szintén úgy nyilatkozott: nem emlékszik Várira) "csak jobban tudják", mint Varga, aki nem is dolgozott az állambiztonságnál. A felperes a 6-os kartonon feltüntetett lakcím valódiságát is kétségbe vonta, noha az alperes felmutatta a lakcímnyilvántartónak a kartonon szereplővel egyező igazolását.

A nem vagyoni kártérítés megítélésére indított per a volt rádióelnököt ért károk bizonyításával folytatódik.

Scholbert Judit, a Népszava, Varga Tamás, Kondor Katalin ügyvédje és - középen - Varga László