Kóka János beadná az egy kulcsot
Bár a kormány kevesebb, mint fél éve hirdette meg a száz lépés programjának keretében - a kiszámíthatóság és a stabilitás jegyében - ötéves adóreformtervezetét, a gazdasági miniszter máris teljesen új koncepcióval állt elő. Kóka János az Ernst & Young tegnapi konferenciáján az egykulcsos adórendszerről beszélt - igaz, mint mondta, nem kormánytagként, hanem szabad demokrata politikusként vázolt új tervet. A kormány ugyanis - bár vizsgálta a bevezetés lehetőségét - már korábban elvetette a javaslatot, és teljesen más koncepciót dolgozott ki. (Ennek első lépéseit jelentik az szja és az áfa felső kulcsának januári csökkentése, aztán jön a tb-járulék- mérséklés, a helyi iparűzési adó eltörlése).
A gazdasági miniszter szabad demokrata politikusként elmondott elképzelése szerint azonban a 20 százalékos egységes adó a személyi jövedelemadóra, a társasági nyereségadóra, és az áfára is vonatkozna. Az egykulcsos adórendszerrel az MSZP korábban sem értett egyet, míg a Fidesz álláspontja kérdéses az ügyben. A gazdasági konzultáció eredményeként a vállalkozók javaslata címén került elő valami hasonló. A különbség, hogy a múlt heti ellenzéki javaslatban az egységesen 16 százalékra mérséklendő körbe a vállalkozói tb-járulék került volna, nem az áfa. Más kérdés, hogy Orbán Viktor a hét végén - a családi adózást favorizálva - elvetette az ötletet.
Az egykulcsos adó nem új ötlet: a szabad demokraták választási ígérete 2002-ben is a 20 százalékos jövedelemadó volt - ehhez csapódott később a többi adóformában is teljesen azonos kulcsok gondolata. Egykulcsoshoz hasonló adórendszert Észtország, Lettország és Izland alkalmaz - két szomszédunkon kívül. A 2004-es bevezetéssel hirtelen a térség élországává avanzsált Szlovákia mellé tavaly csatlakozott Románia is. Mindkét országban bevételnövekedést hozott az egységesített kulcs: Szlovákiában 19 százalékos az áfa, az szja és a nyereségadó is, Romániában a jövedelemadó és a társasági adó kulcsa lett 16 százalék.
A rendszer magyarországi bevezetését többször vizsgálták a szakértők - utoljára a 2005-ös adóreformtervek kidolgozása előtt. Az egységesítést azonban elvetették: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt tavaly nyáron azzal indokolta a Népszabadságban tett látogatása során, hogy "vállalhatatlanul mély társadalmi sebeket okozna." Ezenkívül pedig: a szocialisták sohasem támogatták az ötletet.
Az ellenérvek egyszerűek: az egykulcsos személyi jövedelemadó - elvben - nem ad lehetőséget arra, hogy az alacsonyabb jövedelműeket kedvezményezzék, velük, arányosan is, kevesebbet fizetessen az állam. Az ugyanis nem járja, hogy ha a leggazdagabb magyar még százezer forinttal növeli a keresetét, abból ugyanúgy csak 20 ezret fizessen a közösbe, mintha a legszegényebb kaparna össze ugyanennyit.
A húszezer forint fent semmiség, lent komoly teher - ezért igazságtalan. Az ellenérv ellenérve persze, hogy sehol sincs klasszikusan egykulcsos adó: a legkisebb jövedelműeknek mindenütt jár valamilyen adóalap-kedvezmény.
Ezzel együtt azonban igaz: az egykulcsos adóval a gazdagabbak jobban járnának, hiszen most 36 százalékos adóterhük 20 százalékra csökkenne. A legkisebb keresetűeknél azonban ez tehernövekedést jelentene: jelenleg a minimálbér adómentes, az átlagosnál kisebb jövedelmek után pedig 20 százaléknál kisebb szja-t kell fizetni (a levonás a tb-járulékok miatt nagyobb). Igaz: az egységes szja magával hozná a kedvezmények megszüntetését is, ami már a nagyobb jövedelműek számára jelentene érvágást.
A lépés összességében ugyanakkor kétségkívül adóemelést hozna. Az átlagos szja-teher ma (kedvezményekkel együtt) 20-21 százalék körüli - itt valamivel csökkenne az elvonás, de nem érezhetően. Ehhez párosul, hogy megszűnne egyes juttatások adómentessége, így az étkezési jegyeké, vagy az üdülési csekké. És ha ez nem volna elég: a jelenleg 16 százalékos, nagyvállalati kedvezményekkel tarkított nyereségadó 20 százalékra növelése akkor is emelés, ha e mellett megszűnik (a maximum 2 százalékos, az adóalapból levonható) iparűzési adó. Az egységesen 20 százalékos áfa pedig - a mostani rendszerhez képest - egyértelműen adóteher-növekedést és drágulást hozna. A 20 százalékos felső kulcs mellett ma számos alapvető termékre - az élelmiszerekre, az energiahordozók többségére - 15 százalékos áfa vonatkozik ugyanis, míg a gyógyszerekre, tankönyvekre ennél is kisebb, 5 százalékos. Az egységes áfakulcs ezen termékek árát jelentősen növelné - az állam bevételeivel együtt.
Ehhez képest a vállalkozóktól begyűjtött, gazdasági konzultációs Fidesz-javaslat inkább adócsökkentést, és finanszírozhatatlannak látszó költségvetési kiesést hozhat. A 16 százalékos, egységes, kedvezményektől mentesített és minden jövedelemre vonatkozó szja-kulcs mellé egységesen 16 százalékon tartott, kedvezményektől mentesített nyereségadó talán még nullszaldós lehet. A nagy érvágást a jelenleg 32 százalékos vállalkozói tb-járulék megfelezése jelentené: ez több százmilliárd forint kiesés, amit csak az egészségügy reformjával összekötve lehetne megvalósítani. Ez az ingyenes ellátások körének jelentős szűkítését feltételezné. Az egységes adó mindemellett lehetőséget se adna a gyerekkedvezmények kiterjesztésére, s a családi adózás bevezetésére. Utóbbi - egyébként - technikai akadályokba ütközött eddig: a két szülő közös adóbevallásának ellenőrzését meglehetősen nehéznek tartották korábban, bár elképzelhető, hogy az informatikai fejlődés azóta ebben hozott némi változást.
