A városháza attól tart, hogy - mivel a korábbiakhoz képest így jóval több lakás alakítható ki az új házakban -, a beköltözők száma kétszerese lesz a vártnak, ez pedig tovább növeli a környék közlekedési és parkolási gondjait - mondta lapunknak Nyáry Krisztián, a városháza sajtóirodájának tanácsadója. A főváros azért követel beleszólást az ügybe, mert a zsidónegyed a világörökség rávezető védőzónájának minősül, ezért a kerületi szabályozási terv megváltoztatását a városháza megvétózhatja. A főváros kész arra is, hogy az erzsébetvárosi lépés miatt a közigazgatási hivatalhoz forduljon, de egyelőre egyeztetne az ügyben. Úgy tudjuk, Demszky Gábor főpolgármester hamarosan személyesen is tárgyal a kérdésről Hunvald Györggyel, Erzsébetváros szocialista polgármesterével, aki lapunk érdeklődésére nem akarta kommentálni a fővárosi álláspontot, csak annyit mondott, hogy kész a tárgyalásokra.

Nem ez az egyetlen vitatéma Erzsébetváros és a városháza között. A jogilag senki földjének számító Dózsa György út, a Thököly út és a Rottenbiller utca kezelői jogáért is verseng a két helyhatóság. Az említett útszakaszok kezelője ugyanis a rendszerváltozás előtt nem a fővárosi tanács, hanem az állam volt, ezért azokat nem kapta meg automatikusan a megalakulása után a fővárosi önkormányzat. A jogilag jelenleg is állami tulajdonú utcákat magának követeli Erzsébetváros és a főváros is. Az előbbi arra hivatkozik, hogy a törvény szerint - mivel a közigazgatási területén vannak - ezek a kerületet illetik meg, a főváros pedig azzal érvel, hogy a főutak, amelyeken tömegközlekedés zajlik, a Városháza tulajdonában vannak.

Az üres telkeken a három emeltesek helyett nyolcszintes házakat engedélyezne a VII. kerület