"Azt kértem az Országgyűléstől, hogy vizsgálja meg a közalkalmazottak 2004. évi 13. havi illetménye kifizetése elmaradásának körülményeit a jogbiztonság követelménye és a diszkrimináció tilalma érvényesülése, valamint a szerzett jog alkotmányos védelme érdekében" - írta az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Takács Albert most lezárult vizsgálatában megállapította: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2004, majd pedig 2005 elején változott. A módosulás érintette a 13. havi illetmény kifizetésének szabályait is és a törvényalkotó koncepciója alapvetően megváltozott.

Annak lényege az volt, hogy míg a 13. havi illetmény az adott évben jogviszonyban töltött idő utólagos elismerésére szolgált, addig a módosítást követően a külön juttatás - mint "nulladik" havi bér - megszerzésének egyetlen feltétele az lett, hogy a közalkalmazott január 1-jén jogviszonyban álljon. A törvényalkotó a jövőre nézve egyértelműen rögzítette az egyhavi külön illetmény kifizetésének feltételeit, ám nem rendelkezett egyértelműen a módosítást megelőzően keletkezett jogosultságokról - fejtette ki a helyettes ombudsman.

Takács Albert rámutatott: az Alkotmánybíróság határozatában rendezte azok jogosultságát, akiknek év közben szűnt meg közalkalmazotti jogviszonyuk, azonban megoldatlan maradt azok problémája, akiknek 2004-ben és 2005-ben folyamatosan, megszakítás nélkül fennállt a közalkalmazotti jogviszonyuk.

A kérdést az Országgyűlés a költségvetési törvényben sem rendezte, illetve a törvény alapján 2006. január 16-án, amikor a juttatás kifizetéséről a munkáltatóknak intézkedniük kell, a munkáltatók a közalkalmazottak 2005. évre járó 13. havi illetményének a kifizetéséről fognak intézkedni. "Ez sérti az általam vizsgált jogosulti kör jogbiztonsághoz és egyenlő elbánáshoz való alkotmányos alapjogát" - írta. Takács Albert a közeljövőben megvizsgálja a hivatásos szolgálatban dolgozók és a köztisztviselők 13. havi juttatása kifizetése elmaradásának körülményeit is. (MTI)