Baloldali győzelem a chilei elnökválasztáson
"Nemcsak azért szeretnék neki gratulálni, mivel ő lett Chile első női elnöke, de tisztelegni szeretnék a több millió nő előtt is, akik azért harcoltak, hogy az őket megillető helyre kerüljenek" - mondta a televízióban a multimilliomos vállalkozó, aki a mérsékelt jobboldali pártját, a Nemzeti Megújhodást és az ultrakonzervatív Független Demokrata Szövetséget magában foglaló Szövetség Chiléért színeiben indult a választáson.
Bachelet, az 1990 óta kormányzó balközép koalíció jelöltje a szavazatok 53,5 százalékát, Sebastián Pinera pedig 46,5 százalékát kapta a leadott voksok több mint 97 százalékának összeszámlálása után - közölte a belügyminisztérium.
Ricardo Lagos távozó elnök telefonon gratulált leendő utódának.
Az 54 éves Michelle Bachelet az 1980-ban létrehozott balközép pártszövetség negyedik államfője lesz.
Michelle Bachelet apját, aki a chilei légierő tábornoka volt, a diktatúra idején halálra kínozták. Augusto Pinonchet diktatúrája (1973-1990) idején őt is börtönbe zárták és bántalmazták, majd öt emigrációban töltött év után, amely alatt főként az NDK-ban élt, csatlakozott az akkoriban még titkos ellenzéki mozgalomhoz. Végzettsége gyermekorvos, Ricardo Lagos kormányában két ízben is betöltött miniszteri tisztséget: az egészségügyi, illetve a védelmi tárcát vezette. Személyiségéhez hozzátartozik, hogy ateista, hajadon és két apától három gyermeke van.
Bachelet győzelme erősíti a baloldal térnyerését Latin-Amerikában, ahol Argentínában, Brazíliában, Uruguayban és Venezuelában baloldali politikusok kormányoznak. Bolíviában is rövidesen szocialista elnök lép hivatalba, és a júliusi mexikói elnökválasztáson is a baloldal jelöltje az esélyes.
A hetedik női elnök Latin-Amerikában
A vasárnap elnökké választott Michelle Bachelet Chile első, Latin-Amerikának pedig hetedik női elnöke. Argentínában Isabel Perón 1974-ben - akkori alelnökként - Juan Perón halálát követően került a legmagasabb közjogi méltóságba. Az 1976-os katonai hatalomátvétel fosztotta meg elnöki tisztségétől. A bolíviai Lydia Gueilert a parlament választotta meg elnöknek 1979-ben. A következő évben ő is katonai puccs miatt kényszerült távozásra. Haitin 1990 márciusában ügyvezetőként Ertha Pascal Trouillot legfelsőbb bíró vette át az államfői teendőket. Őt az egy évvel később megválasztott Jean-Bertrand Aristide váltotta a szigetország élén. Nicaraguában Violeta Chamorrót, a meggyilkolt Pedro Joaquin Chamorro lapkiadó özvegyét 1990-ben választották meg elnöknek. Hét évig maradt hivatalában. Az ecuadori Rosalia Arteaga 1997-ben mindössze két napig volt elnök, azt követően, hogy Abdalá Bucaramot a hadsereg elűzte a hatalomból. A panamai Mireya Moscosót, Arnulfo Arias korábbi panamai elnök özvegyét 1999-ben választották meg államfővé, 2004-ig volt a közép-amerikai ország vezetője.
Ayala: óriási siker a chilei elnökválasztás
Óriási győzelemként értékelte a szocialista elnökjelölt, Michelle Bachelet győzelmét a hétvégi chilei elnökválasztáson Luis Ayala, a Szocialista Internacionálé főtitkára.
Óriási győzelem ez, elsősorban a chilei nép számára, de a szocialisták számára is - közölte a chilei politikus, aki az internacionálé önkormányzati bizottságának ülésén tartózkodik a magyar fővárosban. Mint mondta, a vasárnap megválasztott Michelle Bachelet személyében először lesz Chilének női elnöke.
Luis Ayala rámutatott: pártja sokat tett azért, hogy nyílt társadalommá váljon a chilei. Hozzátette: korábban rendkívül zárt, katolikus társadalma volt az országnak, most pedig egy gyermekét egyedül nevelő, kétszeresen elvált asszony lesz az államfő. A főtitkár a szocialista önkormányzatok idei, negyedik világkonferenciája kapcsán azt szorgalmazta, hogy helyszíne Mexikó legyen, mivel az országban választások lesznek júliusban. Elio Di Rupo, az önkormányzati bizottság belga elnöke elismerését fejezte ki magyar miniszterelnöknek azért az eredményért, amelyet a múlt év végén az Európai Unió következő költségvetésének tárgyalásakor elért. A nemzetközi konferencián Bulgária, Görögország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Ciprus és Bosznia-Hercegovina szocialista pártjának képviselői vettek részt.
(MTI)
