Putyin-Merkel: a gáz és a pénz összeköt
Németország és Oroszország áruforgalma tavaly elérte a 32 milliárd dollárt. 2005-ben másfél milliárd dollár német tőke érkezett az orosz gazdaságba, ahová az EU legnagyobb tagállama összesen már tízmilliárd dollárt fektetett be.
Az egynapos találkozón szó lesz a Lengyelországban és a balti államokban nagy vitát kiváltó észak-európai gázvezetékről is, amely sokak szerint legalább annyira politikai, mint gazdasági vállalkozás. A tavaly szeptemberben Gerhard Schröder és Vlagyimir Putyin által aláírt megállapodás értelmében a két ország között egy, a Balti-tenger alján húzódó gázvezeték épül 2010-re.
A közvetlen vonal jelentősen csökkenti Lengyelország, a Baltikum és Ukrajna stratégiai szerepét, amelyet ezek az államok a területükön áthúzódó, Oroszországot és Nyugat-Európát összekötő gázvezetékek révén játszottak. Moszkva szempontja érthető: olcsóbban és számára kényelmetlen partnerek bevonása nélkül akarja eljuttatni az állami bevételek és az export java részét biztosító energiahordozót Németországba, majd onnan Dániába, Hollandiába és Nagy-Britanniába. Mivel a Kreml elsősorban a megbízhatóságot emlegette a beruházás melletti fő érvként, vélhetően ennek igazolására jól jött számára az ukrán-orosz gázvita kiéleződése is.
Érthető azonban a "csőbe húzott államok" aggálya is: a feléjük irányuló gázszállítás feltételeit Moszkva ezentúl nyugodtabban diktálhatja, hiszen egy esetlegesen elhúzódó vita nem fogja veszélyeztetni a nyugat-európai szállításokat. Ráadásul a vezeték révén Németország gázszükségleteinek immár felét fogja Oroszországból biztosítani.
A gázprojekt pikantériája, hogy a megvalósítására létrehozott, 51 százalékban az orosz állami Gazprom, 24,5-24,5 százalékban a német BASF és E.ON energiavállalatok tulajdonában álló cég felügyelőbizottságának vezetője Gerhard Schröder lesz. Kívülről úgy tűnik, hogy az exkancellár a szerződéssel saját magának biztosított évi akár egymillió eurós állást. Az is lehet, hogy Putyin csak megbízható üzleti partnert keresett saját jövőjére is gondolva: ha 2008-ban az orosz elnök valóban távozik posztjáról, elképzelhető, hogy a Gazprom elnöki székébe ül, így a politikáról az üzletre nyergelve át, szoros kapcsolatban maradhat "legjobb barátjával".
