Bár a madárkórnak még csak néhány, bizonyítottan csirkékkel kapcsolatba került ember esett áldozatul, a vállalatok egy része semmit sem bíz a véletlenre. Ha mégis létrejönne az emberről emberre terjedő vírus, akkor a WHO előrejelzései szerint Európában akár minden negyedik állampolgár töltene heteket ágyban. A munkaképesek viszont folyamatosan attól félnének, hogy ők is elkapják a kórt, így legszívesebben ők is otthon maradnának. A válságtervek nagy része így az otthon végezhető munkára épül.

Nem ez az első alkalom, hogy a világ nagy cégei efféle terveket készítenek: bár 2002 telén a Sars-vírus "alig" ezer ember halálát okozta, számítások szerint így is 50 milliárd dolláros gazdasági kárral járt. Ez a madárinfluenza járvánnyá válása esetén a Világbank adatai szerint elérheti a 800 milliárd dollárt. Számolni kell azzal, hogy korlátozzák a légi forgalmat, bezárják a tőzsdéket, és ha a válság az energiaszektort is eléri, akkor aztán mindanynyian nagy bajban vagyunk - mondta a Süddeutsche Zeitungnak Klaus Stöhr, a WHO influenzaprogramjának vezetője.

A Sars-válságterveket most dolgozzák át a madárinfluenza következményeire. Leginkább azok a cégek vannak bajban, amelyek konkrét termeléssel foglalkoznak.

Egy német virológos azt ajánlja, a válságtervek terjedjenek ki arra is, hogy a vállalatvezetőket el tudják különíteni, így valaki kézben tudja tartani az irányítást. Fel kell készülni az üzembezárásokra, a termelésáthelyezésre, az utazási szigorításokra és a karanténre is. Ja, és ügyelni kell arra, hogy a munkatársak biztonságban érezzék magukat munkahelyükön. Legalább az a néhány, aki a fentiek hallatán még nem esett pánikba és nem húzott nyúlcipőt.

l A román hatóságok fokozzák a madárinfluenza elleni óvintézkedéseket: újabb fertőtlenítőpontokat hoznak létre a jelentősebb közútakon, ellenőrzik a csomagokat a repülőtereken, vasútállomásokon, kikötőkben - jelentették be pénteken hivatalosan. (MTI)