Konzultációs tömeghatás
Ezt követően a választásokig hátralévő rövid időben már csupán gazdasági programmá kell érlelni a felvetett ötleteket. Mert a Fidesznek jelenleg még nincs gazdasági programja. Ezt Matolcsy György, a gazdasági konzultáció vezetője mondta pénteken, amikor beszámolt a vállalkozói egyeztetések eredményéről. Ami nem más egyelőre, mint kívánságlista, ajánlásgyűjtemény. Matolcsy szerint bárki is alakít kormányt, érdemes figyelembe vennie a javaslatokat, amelyek üzleti konszenzust tükröznek. Egyetértést legalább annyiban, hogy most már tényleg kényszerhelyzet van, cselekedni kell minél hamarabb.
Hogyan? Nos, ez már a politika, a következő kormány dolga, a vállalkozók nem feltétlenül tudják, hogy kéréseik, panaszaik teljesítése, orvoslása milyen költségvetési bevételekkel és kiadásokkal járna.
De megfontolhatja-e bármely színezetű kormány az így előterjesztett ötleteket? A vállalkozók első számú javallata az adórendszert érinti. Lényege számszerűsítve az, hogy egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadót kellene bevezetni, tehát ennyit fizetnének a cégek - ez most a helyzet - és az egyének, ettől viszont kissé távol vagyunk. De a társadalombiztosítási járuléknak is 16 százalékra kellene csökkennie ezzel egy időben. Ez teremthetne új munkahelyeket, ami Matolcsy szerint a következő kormánynak az egyik legfontosabb célja lehet. Matolcsy nem kötelezte el magát egy ilyen adócsökkentés mellett, de nem is vetette el. Nem tudni, beépül-e ez a Fidesz gazdaságpolitikai programjába. A gondolatmenet lényege: ha az adómérséklés révén valóban emelkedik a foglalkoztatás, akkor növekednek az állami bevételek, el lehet kerülni az erőteljes kiadáslefaragást - amiről a mai közbeszéd zajlik, már csak a brüsszeli intők hatására is.
A legnagyobb ellenzéki párt gazdasági szakértője kérdésemre válaszolva azt fejtegette, hogy legjobb lenne vegyíteni a kettőt, tehát a kiadásokat is csökkenteni, és a bevételeket is növelni. Ennek nyomán apadhatna a költségvetés hiánya. Az új kormánynak igen kevés ideje marad arra, hogy szeptemberig tartalommal töltse meg az újabb deficitlefaragó programot, ahogy az Európai Unió azt megkívánja. De a másik felvetésemre, hogy önmagában a járulék felére metszésétől miért növekedne meg hirtelen és automatikusan a foglalkoztatás, hiszen annak ezer más feltétele van, tehát nagy kockázatokat rejt magában egy ilyen gazdaságpolitika, azt felelte: az ötven főnél kevesebb alkalmazottal működő cégek szívják fel a munkaerő hatvan százalékát, s elsősorban ők mondják azt, hogy megtartanák dolgozóikat, vagy növelnék azok számát.
A vállalkozói sugalmazásokat nem vallotta magáénak Matolcsy, így maradt játéktere, hogy egyelőre homályban hagyja, mi valósítható meg, és mi teljesen irreális. Ám nem kell nagy matematikusnak lenni ahhoz, hogy belássuk, a társadalombiztosítási járulék és a személyi jövedelemadó szintjének ilyen mérséklése hatalmas bevételkiesést okoz, amit csak töredékében ellensúlyoz az esetlegesen keletkező több százezer munkahely által fizetett adó. Hogyan lehet betömni a kettő között tátongó rést, s egyáltalán mit szólna Brüsszel a radikális adócsökkentéshez azt követően, hogy már a huszonöt százalékos áfakulcs ötszázalékos kurtítását is bírálta? Egyáltalán be lehet-e vezetni az eurót 2010-ben? - A vállalkozók szeretnék, de nem hisznek benne - mondta Matolcsy.
Felsejlettek a vállalkozói véleményekben Orbán Viktor megszólalásainak témái. (Vagy fordítva persze.) Munkahelyteremtés mindenekelőtt, és versenysemlegesség. Nem versenykorlátozás, jegyezte meg azonban Matolcsy György. Csupán azt kérik a vállalkozók, hogy az állam ne hozza őket hátrányos helyzetbe a külföldi cégekkel szemben. A közbeszerzéstől - tehát az uniós pénzek elosztásától - a fizetési határidők csökkentéséig a kereskedelemben, vagy a körbetartozások megszüntetéséig. De viszsza nem térítendő támogatásokra is várnak, feltőkésítésre, mert érzik az ázsiai versenyt, az EU-15-ök tőkeerejét, és a közép-európai adórivalizálást. Ezért is sürgetik az egységes adókulcsot, amiből kihagyhatónak vélik az áfát. Ám további kérdéseimre, hogy nemzetközi összehasonlításban nem látszik nagynak a magyar adóterhelés, s a szomszéd országokban akad, ahol magasabb a munkát terhelő járulék, Matolcsy azt mondta: az adózás világszerte vita tárgya, de a foglalkoztatást segítő változtatások sok országban napirenden vannak.
Nem meglepő, hogy a vállalkozók túlterjeszkedőnek, bürokratikusnak tartják az államot, s a feladatok csökkentésében látnák a megoldást. Az utóbbi időkben elhangzott nyilatkozatai, interjúi hangulatát idézve Matolcsy György most is többpárti megközelítést ajánlott, bár nem erőltette a konszenzus fogalmát. Mindazonáltal szavai és a vállalkozók állásfoglalásai arra utaltak, hogy cselekedni kell, a globális kihívások közepette, és az uniós, meg a piaci szorításoktól gyötört költségvetési helyzetben elkerülhetetlenek, sürgetőek a reformok. Ebben pártközi, talán társadalmi egyetértés mutatkozik. A hogyanban azonban mély szakadék tátong a két nagy politikai erő között. Matolcsy szerint a választási kampánynak a gazdaságról, a konkrét teendőkről, megoldásokról kellene szólnia. Nos, ebben viszont tökéletesen igaza van.
