A szeszélyes, az arrogáns és a számító
Az egyik jelölt hisztériás, és feleslegesen piszkálja beosztottjait, a másik csak látszólag szürke, valójában számító politikus, a harmadik azért került be a parlamentbe, mert az önkormányzatnál arroganciája miatt meg akartak szabadulni tőle. A jellemzések nem egy politikai kabaréból, hanem a finn közszolgálati televízió egyik műsorából valók. Az YLE nem éppen szokványos módon próbálta bemutatni a választóknak a három legesélyesebb politikust azon nyolc közül, akik a vasárnapi elnökválasztáson ringbe szállnak az évi 102 ezer eurós fizetéssel dotált posztért. "Szeszélyessége" ellenére a jelenlegi államfő, Tarja Halonen tűnik a legesélyesebbnek.
A két baloldali párt által támogatott 63 éves asszony rendkívül népszerű: az előrejelzések szerint ha vasárnap a szavazás első fordulójában a részvétel meghaladja a 75 százalékot, már az első fordulóban abszolút többséget szerezhet. A "számító" Matti Vanhanen miniszterelnök a legnagyobb kormányerő, a Centrum Párt jelöltje. Az 51 éves jobbközép politikus számára a kormányfői tisztséggel járó közismertség tette lehetővé, hogy induljon az elnökválasztáson. Az "arrogáns" Sauli Niinistö a legnagyobb ellenzéki erő, a jobboldali Konzervatív Párt jelöltje. Az 56 éves Niinistö meglepő módon a "munkások elnökeként" hirdeti magát, miközben legtöbb támogatója a jómódú konzervatív rétegekből kerül ki az 5,2 millió lakosú észak-európai országban. A további öt jelölt egy-két százaléknál nem számíthat többre.
A tét nagy: a 2000-es alkotmánymódosítás óta még nem rajzolódtak ki pontosan az elnök és a kormány közötti hatalommegosztás határai. A legtöbb vita az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája körül zajlik a semleges, de békefenntartóként komoly "szakmai múlttal" rendelkező államban. A finn alaptörvény értelmében az államfő a kormánnyal együttműködve irányítja e szakpolitikai ágakat, míg az uniós döntések nemzeti szintű előkészítése és a döntéshozás a kormány feladata. A hatáskörök bizonytalansága odáig vezetett, hogy az EU-s csúcsokon Finnországot a többi tagállamtól eltérően nem egy felsőszintű vezető, hanem az elnök és a miniszterelnök közösen képviselte.
Gombos Jarmo