A húsz-harminc embert tömörítő mozgalom tegnap sajtótájékoztatót tartott Pécsen, s ezen a CMM egyik alapítója, Boros János, a Pécsi Tudományegyetem filozófiatörténeti tanszékének vezetője nyilatkozatot olvasott fel, amely szerint a radar megépítésével Pécs katonai célponttá, így veszélyeztetetté válna. A CMM azért is aggódik, mivel a lokátor által kibocsátott elektromágneses sugarak élettani hatása egyelőre még ismeretlen. A mozgalom tagjai úgy vélik, hogy a toronyszerű objektum látványa elcsúfítja majd a Tubest, s csökken a környező ingatlanok értéke.

Ismert, hogy a Dél-Dunántúl légterét pásztázó radart eredetileg egy természetvédelmi területen, a Zengőn akarta megépíteni a honvédelmi tárca, ám a környezetvédők protestálása miatt a kormány novemberben új helyszínt jelölt ki. A Tubesen már van egy katonai bázis, annak területe nem áll természetvédelmi oltalom alatt, s az ott álló acéltorony helyére épülne meg a NATO által finanszírozott, 50 méter magas radar. Az új helyszín ellen azonban erősödik a tiltakozás Pécsen, s karácsony előtt már volt egy tüntetés a Tubes csúcsán, amit a város fideszes képviselőjelöltje szervezett. A most bemutatkozó mozgalom tagjai nem vonják kétségbe, hogy szükség van egy, a régiót óvó radarra, ám elfogadhatatlannak gondolják, hogy a létesítmény lakott területhez közel épüljön meg.