A kutató szerint az 508 méter magas, földrengésbiztos hibrid szerkezetű épület 700 ezer tonnájával felébreszthette a tőle 200 méterre lévő, 45 ezer éve inaktív törésvonalat. Lin elmondta, hogy a Tajpej-medence korábban stabil terület volt, évente mindössze egy, 2-es erősségűnél gyengébb földrengésre lehetett számítani. A torony építése során megkétszereződött a földrengések gyakorisága, a 2003-as átadás óta pedig két erősebb földrengést mértek.

Azzal más kutatók is egyetértenek, hogy az épületek megváltoztatják az alattuk lévő földterületre eső nyomást, azonban szerintük ez a hatás nem éri el a földkéreg azon rétegeit, ahol a földrengések keletkeznek. Több kutató szerint az építkezés kezdete óta eltelt nyolc év nem elég annak a megállapítására, hogy véletlen egybeesésről van-e szó - azaz a felhőkarcolók nélkül is keletkeztek volna földrengések -, vagy valóban az új épület idézte-e elő a földmozgásokat.

Bánné Győri Erzsébet, az ELTE Geofizikai Tanszék tudományos munkatársa szerint sem bizonyított, hogy a földrengéseket a felhőkarcoló okozza. Tajpej lemezhatáron fekszik, így valószínűbb, hogy a talajmozgásokat a vetődések, törésvonalak okozzák, az épülettől függetlenül. Az elmúlt évek földrengései ráadásul olyan kicsi rezgések voltak, melyeket kimutatni is nehéz, ezért nem lehet belőlük pontos következtetéseket levonni.

Dr. Farkas József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszékének vezetője szerint sem valószínű, hogy egy felhőkarcoló földrengéseket okozzon, ehhez ugyanis nagyobb erő kell. A nehezebb építmények, a víztározók és gátak viszont előidézhetnek földmozgásokat. Bánné Győri Erzsébet elmondta, hogy ezt már több esetben kimutatták és bizonyították. Ám ebből nem következik, hogy a felhőkarcolóknak is lehet ilyen hatásuk, a Taipei 101 súlya ugyanis még mindig kisebb, mint a gátaknál, víztározóknál felhalmozódó vízmennyiségé.

A torony tömege megváltoztathatta a földkéreg nyomását