Az EU brüsszeli végrehajtó testülete - kormánya - azt követően határozott a GA21, a MON 863 és a MON 863/810 hibrid féleség importjának engedélyezése mellett, hogy a döntésre elvben illetékes szerv, a tanács a tagországok eltérő véleménye miatt sem pro, sem kontra nem tudott határozni az ügyben. A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azonnal tiltakozott a brüsszeli döntés ellen. Közleményében emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó termékek uniós forgalmazását rendre 11-14 ország leszavazta a tanácsi voksolásokon.

Magyarország is azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyek ellenzik a génmódosított növényféleségek termesztésének és forgalmazásának engedélyezését az EU-ban.

A Mon 810-es veszélyeiről tavaly - a Greenpeace felkérésére - Darvas Béla magyar egyetemi tanár, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének vezető munkatársa tartott előadást Brüsszelben, ismertetve, hogy vizsgálataik során megállapították: a fajta esetleges magyarországi termesztése többféle veszéllyel járna.

Egyfelől veszélyeztetné a biotermesztést, mert a szomszédos parcellákban génfertőzés jöhet létre. Az említett fajta emellett termesztési területén 1500-2000-szer annyi, baktériumok által termelt méreganyagot bocsátana ki, mint ami egyetlen, a növényvédelemben engedélyezett biológiai védekezésre alkalmas készítmény kezelésével kijutna a természetbe. Veszélyeztetne a kukoricafajta több védett lepkefajt is.

A most engedélyezett növények génjeit úgy módosították, hogy ellenállóbbak legyenek a kártevőkkel, illetve a gyomirtószerekkel szemben. A három jóváhagyott fajta közül kettő emberi fogyasztásra is forgalmazható lesz, a harmadik főleg takarmányozási célokra kerülhet az unióba. Európai termesztésről egyik fajta esetében sincs szó.

A bizottság szerint az engedélyezett szervezetek nem jelentenek veszélyt a környezetre és az egészségre. Az uniós szabályok szerint a forgalmazáskor egyértelműen fel kell világosítani a használókat, hogy módosított szerkezetű növényekről van szó.

(forrás: MTI)