Háromhavi csúcson maradt az olaj ára csütörtökön is, elsősorban az iráni atomprogram körüli nemzetközi feszültség miatt. Két hét alatt csaknem hét dollárral emelkedett az olaj ára a tőzsdéken. Tegnap az amerikai könnyűfajta hordójáért 64,66 dollárt kértek, s az északi-tengeri Brent is 63 dollár fölött tartotta magát. Az ár annak ellenére nem ereszkedett meg, hogy szerdán kiderült, bőségesek az amerikai fűtőolaj- és üzemanyagkészletek. Bár az utóbbi 10-15 nap áremelkedésébe belejátszott az orosz-ukrán gázárvita, valamint a hideg észak-amerikai tél, a piacokat az iráni atomprogram folytatását övező nemzetközi reakciók aggasztják.

Ha amerikai és brit kezdeményezésre, de európai egyetértéssel ENSZ-szankciókat léptetnének életbe Teheránnal szemben, ez - az elmaradó fejlesztések miatt - érintené az iráni olajtermelést és kivitelt. Ha az iráni export egy része esetleg kiesik a világkínálatból, akkor ellátási nehézségek keletkezhetnének. Az OPEC hivatalosan napi 28 millió hordónyi olajat hoz felszínre, ebből 4,1 millió jut Iránra, amely ezzel Szaúd-Arábia után az olajexportálók szervezetének második legnagyobb termelője. Ha az iráni kivitel erőteljesen visszaesne, Szaúd-Arábia nem tudná pótolni a hiányzó menynyiséget. A világpiacon kiegyenlített a kereslet és a kínálat, így a termelés vagy a szállítás fennakadása vagy egy ilyen fejlemény veszélye is rögvest áremelkedést idéz elő.

A jegybankelnökök bázeli találkozóján olyan vélemény alakult ki, hogy a világgazdaság az idén megismétli tavalyi jó teljesítményét, talán túl is szárnyalja azt. A globális növekedés meghaladhatja a négy százalékot. Ennek következtében azonban növekedik az olaj iránti kereslet, főként Kínában, Délkelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban. Elemzők máris úgy vélik, hogy 2006-ban a kereslet napi 1,7 millió hordóval 85 millióra emelkedik.

Az olajpiaci folyamatokat jól tükrözik az exportálók bevételei. Az OPEC-tagországok az idén 522 milliárd dollárt zsebelhetnek be, reálértékben többet, mint 1980-ban, az iráni forradalom után, amikor hirtelen megugrott az olaj ára. Az OPEC bevételeire az amerikai energiaügyi minisztérium adott becslést, s abból indult ki, hogy az amerikai könnyűolaj ára 45 és 75 dollár között mozoghat az idén. Az olajexportálók szervezete 50-55 dollár között tartaná az olaj árát.

l Kína vezető olajtermelője, a CNOOC, amely a múlt héten jelentette be 2,3 milliárd dolláros nigériai felvásárlását, azt fontolgatja, hogy ajánlatot tesz a kanadai magántulajdonban lévő kazah olajtársaság, a Nations Energy megvételére. A cég legfontosabb értéke egy nagy kazah olajmező;
az üzlet értéke becslések szerint kétmilliárd dollár lehet. A társaság a vezető kínai és indiai állami olajtársaságok figyelmét keltette fel. (MTI)

Maradt az európai kamat

Az euróövezet gazdaságai lendületet vehetnek az idén, de a növekedés iramát és az inflációt befolyásolhatja a magas olajár. Így összegezte a 2,25 százalékos irányadó kamat változatlanul hagyását tegnap Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke. Nem kommentálta ugyanakkor a tegnap közzétett berlini adatot, amely szerint a német gazdaság tavaly mindössze 0,9 százalékkal bővült, szemben a 2004-es 1,6 százalékkal. A negyedik negyedévben a német gazdaság nem növekedett, s ez rossz hír, miután az utóbbi napokban a befektetői hangulat változásáról bátorító felmérések jelentek meg. Trichet egyébként azt mondta, folyamatosan figyelemmel követik az adatokat, s ennek alapján döntenek a kamatokról. Megfigyelők ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az EKB még vár a decemberi kamatemelés folytatásával.