- Mi vagyunk a szigligeti alkotóház tulajdonosai - jelenti ki Asztalosné Zupcsán Erika, a MAK igazgatója. Az alapítvány nyolctagú kuratóriuma gyakorolja a szigligeti alkotóház feletti tulajdonosi jogokat. A levelet fogalmazó művészek tehát, bármennyire magukénak érzik a házat, csak használói. A MAK tehát nem volt köteles bevonni őket az egy éve kezdődött felújításról szóló döntésbe, vagy megmutatni nekik a tervrajzokat, a költségvetést.

A jelenleg zajló rekonstrukció előtt már végeztetett munkákat a MAK a szigligeti alkotóházon. A mostani, második szakaszban rendbe hozzák a lépcsőházat, az északi szárnyon pedig fürdőszobássá alakítanak kilenc szobát. Mindez 80 millió forintba kerül, aminek az alapítvány csak egynegyedét állja (a fennmaradó rész állami pénz), mert nemhogy nagyobb beruházásra, még az üzemeltetésre sem elég a pénzük. Évi működési kiadásának a ház legfeljebb egyharmadát képes fedezni.

Mivel az intézmény csak nyáron és az ünnepekkor volt tele - egyébként 50 százalék alatti volt a kihasználtság -, a tulajdonos úgy gondolta, ezen- túl ne csak egyesületi tagok szállhassanak meg náluk, hanem más művészek, sőt "civilek" is; inkább, mint hogy ellehetetlenüljenek. Most már bárki szobát foglaltathat a házban az interneten keresztül, igaz, a kedvezményes díj kétszereséért, 4600 forintért. - Így legfeljebb az a jól kialakult rendszer borul fel, amely szerint eddig évekre előre beosztották egymás között a művészek a szobákat és az időpontokat - mondja a MAK igazgatója.

A levél írói szerint az új rendszerrel a közalapítvány "üdülővé, szállodává degradálja az alkotóházat", ezzel túllépi hatáskörét. A MAOE művészei ezért azt javasolják, vegyenek példát más európai országok alkotóházairól. Mivel ezeknek a művészeti központoknak a fenntartása ott sem nyereséges, "mindenféle vállalkozási kezdeményezést elutasítanak". Szerintük pályázati pénzből kellene megoldani az anyagi nehézségeket. A MAK örülne, ha lenne erre lehetőségük, mert eddig nem volt.