Svédország megtöri az olajfüggőséget
A programról az első hírek a legtekintélyesebb svéd napilapnak számító Dagens Nyheter október elsejei számában jelentek meg, vagyis az olajfüggőség megtörésének szándéka nem kapcsolódik szorosan az orosz gázcsap elzárásának csak idén januárban reálissá vált veszélyéhez (annál kevésbé, mivel Svédország alig használ földgázt). Az indok sokkal inkább a tavalyi olajárrobbanás, valamint a szénhidrogén-használattal együtt járó környezeti válság, aminek a klímaváltozás csak az egyik tünete.
A kormányprogram szintjére emelt elképzelés - amelyet decemberben már Göran Persson miniszterelnök ismertetett - abból indul ki, hogy a svédek nemzetközi öszszehasonlításban viszonylag kevéssé függnek a szénhidrogénektől: az ország energiamérlegében az olaj mintegy 30, a gáz pedig alig 1,5 százalékkal szerepel. Ugyanakkor jelenleg is magas, 25 százalék fölötti a megújuló források, mindenekelőtt a vízenergia részesedése. A program öt fő intézkedési irányt tartalmaz: adókedvezményt adnak ahhoz, hogy az olajfűtést használó háztartások átálljanak a megújuló energiaforrásokra (pontosabban a közintézmények számára már elérhető támogatást a magánszemélyekre is kiterjesztik), környezetbarát üzemanyaggal működő távfűtési rendszereket építenek, 2016-ig megháromszorozzák a zöldenergiával (elsősorban biomasszából) előállított áram menynyiségét, átállnak a "megújuló üzemanyagok" - főként a bioetanol - használatára a közlekedésben, és évente csaknem egymilliárd koronát (26 milliárd forintot) költenek a zöldenergiával, például a biodízellel és a biogázzal kapcsolatos kutatásokra.
Monah Sahlin, a fenntartható fejlődés minisztere szerint elérhető cél, hogy Svédországban 2020-ra egyetlen háztartás se használjon olajat, és minden autós számára reális alternatíva legyen, hogy ben-