Kitalálták Kiskunhalast
A halasi ötletadók elgondolásaiból állt össze az a füzet, amelynek címe: Találjuk ki Kiskunhalas jövőjét. A leírtakat a részleteket taglaló háttértanulmányok sora támasztja alá. Egyszerre halasiként, kiskunságiként, magyar emberként és európaiként gondolkodni - ezt a feladatot tűzik maguk elé a halasiak, s ezt bontják részletekre. Például így: ha megmentjük a Sóstót, Európa és a Föld csökkenő számú vizes élőhelyeinek egyikét mentjük meg. Ha helyreállítjuk a Tabánt, Európa egyik jellegzetes mezővárosi településformáját őrizzük meg. Ha támogatjuk a helyi roma népesség felzárkózását, hozzájárulunk az európai esélyegyenlőségi gondolat ébrentartásához. A kiskunhalasiak fő fejlesztési prioritásai: a város- és térségfejlesztés, a környezetvédelem, a közbiztonság, általában véve a biztonság, az egészségügy, a szociális ellátás, továbbá a közoktatás, a kultúra és a sport fejlesztése.
Tartalmazza füzet a város SWOT-analízisét - az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek listáját. Az erősségek között tartják számon például a természetes tavak meglétét, a kedvező éghajlati adottságokat, a környezetszennyezés alacsony voltát. Ugyancsak az erősségek körébe tartozik a halasi csipke, mint speciális népi iparművészet, a lótenyésztés és a lovassportok, mint különleges agrár- és sportismeretek. Nagyszámú civil szervezet működik a városban, kiemelkedő a sporttevékenység. Ugyanakkor sem az iparban, sem a mezőgazdaságban nincsenek nagy foglalkoztatók. A mezőgazdaságban a birtokrendszer elaprózott. A jövő gazdasági ágazataként tartják számon az idegenforgalmat. Számolnak a nap- és a szélenergia gazdasági célú felhasználásával. Viszonylag magas a munkanélküliség. Szakképzett munkaerőből hiány van, a munkanélküliek körében viszont magas a szakképzetlenek aránya. Kevesen értenek a számítógép használatához és kevesen beszélnek idegen nyelveket. A gyengeségek között van egy érdekes megállapítás, amelyet valószínűleg sok településen leírhatnának: gyenge az egymás iránti bizalom.
A lehetőségek között említik, hogy a természeti értékek megőrzését, jobb kihasználását az uniós alapok is támogatják. A jövőben jobban ki lehet használni a termál- és gyógyvízkincset. Jobban lehet támaszkodni a határon átnyúló együttműködésre, fejleszteni az idegenforgalmat, jobb marketingmunkával a térségbe csábítani vendégeket. A térségben indokolt a hagyományos gyógy- és fűszernövény-termelést, érdemes a gyűjtést erősíteni, amit kiegészítő jövedelemforrássá lehet tenni.
Veszélynek látják a Homokhátság elsivatagosodását, a szélsőséges időjárást. A növekvő nemzetközi versenyben és a kiszámíthatatlan hazai gazdaságpolitika miatt növekszik a magyar gazdaság, benne a kiskunhalasi kis- és középvállalatok lemaradása. Tartanak attól, hogy a nagyobb városok elszívják a fiatal és képzett embereket. Reális veszélynek tekintik, hogy egyre nagyobb társadalmi rétegek kerülnek a leszakadók közé. Mivel az oktatás nagyon erősen versenyorientált, alacsony életkorban szelektál, az ifjúság növekvő köreiben erősödik a kilátástalanság, a személyes jövőkép hiánya.
Mindezt sok más magyar kisvárosban is leírhatták volna. A halasi jövőkép azonban számos, a településre jellemző konkrét elképzelést is tartalmaz, költségszámítással, határidőkkel. A számos terv közül csak néhányat említünk. Több mint kétmillárd forintba kerül például a városközpont rekonstrukciója - de elkerülhetetlen, mert az épületek, köztük a városháza állaga leromlott, nappal óriási a zsúfoltság, kaotikus a közlekedési helyzet. Este viszont - a főtéri üzletek zárása után - többnyire kihalt az egész centrum. Az épületek felújításán kívül mélygarázst terveznek, és a teljes városközpontot sétáló utcává alakítják. A Tabán városrész, amely a város eredeti mezővárosi településszerkezetét őrzi, leromlott, elöregedett. Nem épült ki a szennyvízhálózat, magas a burkolatlan utcák aránya. Ha elmarad a rekonstrukció, akkor a városrész gettósodik: csak az öregek, szegények, romák maradnak benne. A termálfürdő fejlesztése azért lényeges, mert a város idegenforgalma, amely a világhírű halasi csipkére és lovassportra épül, bővül általa: részben a gyógy-idegenforgalommal, részben azzal, hogy a városba más programra érkezők több időt tölthetnek Halason.
Végezetül a város külterületén lévő tanyák korszerűsítésének tervét emeljük ki a tanulmányból. Halas körül ugyanis 708 tanya van, közülük 106-ban nincs villany, 254-ben laknak megélhetési problémákkal küzdő családok. A kiskunhalasi önkormányzat úgy látja: meg kell őrizni azt az évszázadokon át felhalmozódó tudást, amelyet a természet közeli, önellátó életmód alakított ki. Annál is inkább, mert a tanyavilág nemcsak Kiskunhalason, hanem a környékén is jellemző - a kistérségben összesen tízezer ember él a tanyavilágban.
