Csak felemeljük a telefont, a készülék Wifi- (vezeték nélküli internet) kapcsolaton keresztül "fellép" a világhálóra, és már telefonálhatunk is a világ bármely pontjára telefondíj nélkül. Az elvi lehetőséghez mostantól a technológia is adott: a hét végi Las Vegas-i CES-en (a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai vásárán) bemutatták a Netgear Skype Phone nevű eszközt, amely képes önállóan, számítógép közbeiktatása nélkül is megoldani az internettelefonálást. Ezzel, illetve a Skype használatát mobiltelefonon is lehetővé tevő szolgáltatás tavaly őszi németországi premierjével új szakaszába lépett a "Skype-forradalom", amely a legnagyobb változást hozta a távközlésben a mobiltelefonok megjelenése óta. Maga a Skype (szkájp) egy ingyenes, az internetről letölthető program, amelynek segítségével két, az internetre kötött és hangszóróval, illetve mikrofonnal rendelkező számítógép segítségével a telefonáláshoz hasonlóan lehet beszélgetni. A program kis méretű és egyszerű (annyi helyet foglal el a gép memóriájában, mint egy digitálisan rögzített zeneszám), ám zseniális tulajdonságokkal rendelkezik. A szoftvert, illetve a mögötte álló céget a finn Niklas Zennström és a dán Janus Friis hozta létre 2003-ban. Őket a világ a Kazaa nevű fájlcserélő program fejlesztőiként ismerte. A Skype a Kazaa technológiáját használva olyan rendszert alakít ki, amelyben nincsenek központi számítógépek ("telefonközpontok"), a programot futtató összes számítógép részt vesz a forgalom irányításában. Valójában virtuális, intelligens telefonhálózatról van szó, amely a csatlakozó számítógépek összeadódó kapacitása révén - paradox módon - annál gyorsabb és hatékonyabb, minél többen használják a rendszert. A Skype megoldhatatlan helyzet elé állította a hagyományos telefonszolgáltatókat: az ingyenes internetet használó Skype-szisztéma a díjmentesen hozzáférhető népszerű program letöltései révén magától, ingyenesen bővül.

Amíg a beszélgetés két számítógép között fut, a "telefonálás" (vagyis a "szkájpolás" ingyenes. Telefonra (vezetékesre vagy mobilra) irányuló hívást is lehet indítani a Skype-pal, ezért viszont már fizetni kell - igaz, sokkal kevesebbet, mint a vezetékes szolgáltatók átlagos díjai. Ezekben az esetekben a felhasználó a SkypeOut nevű szolgáltatást használja: a hang ilyenkor szintén nagyrészt az interneten halad, és csak a hívott készülékhez legközelebbi telefonközpontnál lép át a hagyományos hálózatra, aminek igénybevételéért a Skype már csak a helyi hívás árát fizeti (és fizetteti) meg.

A Skype újabban már a videotelefonálást és a konferenciahívást is támogatja, így az üzleti életben is egyre elterjedtebb (vannak olyan vállalatok, amelyek a teljes nemzetközi telefonos ügyfélszolgálati rendszerüket ezzel a programmal működtetik). A fejlesztő cég eleinte kockázati tőkéből építkezett, tavaly azonban az ingyenes telefonálásban (pontosabban a csatlakozó fizetős szolgáltatásokban - mint amilyen a SkypeOut vagy a konferenciahívás), illetve a Skype honlapjának forgalmában fantáziát látó eBay internetes aukciós cég 2,6 milliárd dollárért megvette, és friss tőkét is pumpált a vállalatba.

Az ügyfeleket tízmilliószámra elszívó "ingyentelefon" hatására máris gyorsulni kezdett az árcsökkenés a nemzetközi vezetékestelefon-piacon, és a vezetékesszolgáltatók egymás után jelentkeznek olcsó internetes megoldásaikkal. Ilyet már az összes hazai telefontársaság, illetve - kábelen - például az UPC is kínál, a T-Com pedig a Skype magyar "vetélytársával", a Klip nevű, szintén ingyenes beszélgetőprogrammal válaszolt a kihívásra - kényszerűségből, hiszen ezzel a saját vezetékes pozíciójukat rontják. Közben pedig a Yahoo és a Microsoft-tulajdonú MSN is megjelent az internettelefon-piacon. Niklas Zennström egyenesen úgy véli: a vezetékesek szintén kénytelenek lesznek ingyenessé tenni a hívást, és tíz év múlva kizárólag a vezetékek internet célú bérbeadásából fognak élni.