Első megközelítésben az új szerzemények egészségügyi vesztegzárának szerepét betöltő karantén akkora, hogy belső terében akár egy zsiráfot is el tudnának helyezni, mondta el lapunknak Sós Endre, az állatkert állatorvosa. A tíz éve átadott állomás létét mégis főként másfajta szükség indokolta. A kilencvenes évek elején ugyanis egyre több állatot foglaltak le a határállomásokon, és mivel a fináncok nem akartak, illetve nem is tudtak mit kezdeni a görögteknősökkel, kígyókkal, papagájokkal, kellett egy hely, ahol biztonságos körülmények között kivizsgálhatják, gyógyíthatják a begyűjtött példányokat. De idekerülnek a kedvtelésből, ám nem megfelelően tartott vadállatok is.

A karantén lakója volt az az oroszlán is, amely a nem megfelelő elhelyezés miatt a gazdi lányának a kezét is megkóstolta. A nagymacskát engedélyek nélkül egy fővárosi magánkertben tartották. Sós doktor egy galléros páviánra is emlékezik. Ez az állat az egyik Heves megyei tsz-ben tengődött illegálisan, majd Budapestről a varsói állatkertbe került.

Az állatkert szakemberei egyébként arra törekednek, hogy amennyiben lehetséges, az elkobzott példányok természetes élőhelyükre kerüljenek viszsza. A görögteknősök esetében erre már bejáratott megoldásuk van - az egyik görögországi tenyésztelepre kerülnek, de arra is volt példa, hogy egyenesen a szabad természetbe jutottak vissza. Ha lehetetlen kideríteni, hogy honnan származnak, akkor állatkertekben próbálják elhelyezni azokat.

A többi állatkerti példány megóvása miatt csak az egészségesek kerülhetnek bemutatásra. A karantén emiatt olykor az állati lét végállomása. Tavaly októberben 240 papagájt egy vírusfertőzés (circovírus) miatt kellett elaltatni. Egy makákónak pedig olyan majombetegsége volt (herpes B), amely neki nem okozott problémát, a gondozója viszont - mint utóbb kiderült - állandó életveszélyben volt. Ugyanazzal a vírussal megfertőzött makákó egy alkalommal gondozója szemébe vizelt - az eset Hollandiában történt -, a bejutott vírus ápolója halálát okozta. Amint kiderült a budapesti vírus jelenléte, a majmot azonnal elaltatták.

A karanténban az állatkert új példányai közül az emlősök négy, a madarak hat hetet töltenek el. A bélsárvizsgálat dönti el, hogy az újonnan érkezők mikor kerülhetnek ki végleges helyükre.

A karantén mellett a természetvédelmi mentőállomás is fontos szerepet tölt be. Ide kerülnek az áramütött gólyák, a törött szárnyú baglyok, a söréttel meglőtt sasok. A sérülések kezelése után a röptében megerősödött madarak egy része visszakerül a természetbe. Most is számos sebesült madár vár sorára - kifordult szárnyú parlagi sas, vélhetően áram vágta uhu.

Az állatorvos által kezelt egyik rétisas különös utat jár be. A Hajdúságban tavaly nyáron megtalált madár mérgezési tünetekkel került a központba. A gyógyult madarat elengedték. Két hónappal később a Duna-deltában találtak rá ugyanolyan állapotban. Decemberre felgyógyult, újra elengedték. Ha nem lőtték le a madárinfluenza- hisztéria miatt minden szárnyasra lövő vadászok, illetve nem falt fel újabb mérgezett húst, hamarosan visszatérhet.

Halfejjel etetik a sérült sast