A Pető-módszer hungarikummá válása azért is különleges, mert ezúttal egy pedagógiai módszerrel, nem pedig konkrét termékkel bővül a klub. A tagok közé egyébként olyan társaságok kerülhetnek be, amelyek termékeinek vagy szolgáltatásainak hagyományuk van, s magas minőséget képviselnek. Fontos az is, hogy ismertsége okán a klubtag vagy terméke legyen alkalmas arra, hogy a külföld Magyarországgal társítsa. A klub tagjai fontosnak tartják, hogy sajátos eszközeikkel és közös fellépésükkel segítsék az ország megismertetését és elismertetését az Európai Unióban, s közben megőrizzék a tradicionális magyar márkák jó hírét.

Elsőként 2003-ban a több mint 100 esztendős halasi csipkére, s a készítését koordináló Halasi Csipke Alapítványra esett a klub alapítóinak választása. A mostani új tag Pető András professzor életművével, a központi idegrendszer betegsége miatt mozgássérültté váltak kezelésében elért eredményei miatt csatlakozhat a társasághoz. Pető András orvos-pedagógus 1945-ben, a II. világháború után fejlesztette ki konduktív nevelési rendszerét, amely új fejezetet nyitott a mozgássérültek rehabilitációjában. A konduktív nevelés alapgondolata az, hogy az idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, az új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével. Mindez a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósítható.

Magyarországon mintegy hatezer, a világon 15 millió olyan tizennégy év alatti gyerek él, aki a központi idegrendszer betegsége miatt mozgássérült, de állapota a Pető-módszerrel javítható. Az intézetben évente 1200 gyermeket kezelnek. A magyar fiatalok térítésmentesen juthatnak hozzá a Pető-módszerhez, s ennek eredményeként közülük sokan teljes értékű életet élhetnek. Az intézmény egyben főiskola is, amelyben eddig több mint ezer szakembert képeztek ki.

Az intézetben évente 1200 gyereket kezelnek