A chilei Colonia Dignidad nevű, német közösség birtokán január elején tartott helyszíni szemle alapján Jorge Zepeda ügyész azt nyilatkozta: megtalálták annak a tömegsírnak a nyomait, ahová a hetvenes években, a Pinochet-rendszer idején mintegy harminc ellenzékit temettek el. A rendőrség szerint utóbb a tetemeket kihantolták, elhamvasztották, s a hamut a közeli Perquelauquén folyóba öntötték.

December végén a 75 éves Gisela Seewald beismerte, hogy éveken át elektrosokkal és nyugtatókkal "kezelte" a település olyan tizenéves gyerekeit, akik "nem fogadtak szót", vagy "idő előtt" tanúsítottak szexuális érdeklődést a másik nem iránt. Mint állította, ezt Paul Schaefer vallási és kolóniafőnök utasítására tette. Seewald asszony 1963-ban érkezett az NSZK-ból a Dignidad kolóniához, két évvel azután, hogy Schaefer megalapította a telepet Chile déli részén, Santiago fővárostól majd 350 kilométerre, egy 13 ezer hektáros területen. A hölgy 1975-től 1978-ig a kolónia kórházát vezette.

Paul Schaefer, az egykori náci párttag orvos - aki még Hitler hadseregében kezdte különféle gyerekkísérleteit - 1960-ban menekült el Nyugat-Németországból. A világháború után baptista prédikátorként háborús árva gyerekek menhelyét működtette, ám fiatalkorúakkal szembeni erőszak miatt eljárást indítottak ellene. A kolónia elzárt világban élt, mintegy háromszázan telepedtek meg a kerítések mögött, ám iskolája és kórháza fogadott kívülállókat is. Schaefer kis birodalma időközben terjeszkedett, baptista konferencia-központot vásároltak Santiagóban, s a kolónia Bulnes városában kaszinót is működtetett.

A nyolcvanas években furcsa történetek kezdtek keringeni a zárt világban élő kolóniáról, s különösen annak vezetőjéről, Schaeferről, akit sokan "emberfeletti képességekkel" rendelkezőnek írtak le. Néhány kívül álló szülő feljelentést tett, hogy az ottani iskolát látogató gyereke eltűnt. Mások arra panaszkodtak, hogy gyerekeiket különféle bántalmazás érte. Ám amíg a Pinochet-diktatúra (1973-1990) tartott, a Colonia Dignidad "érinthetetlen" volt.

Az új demokratikus rendszer 1991-ben vonta meg a jótékonysági és oktatási alapítvány jogát a kolóniától, majd néhány évvel később a rendőrségi razziák is megkezdődtek. Schaefer ellen letartóztatási parancsot adtak ki, de nem bukkantak nyomára. A rendőrség viszont talált olyan dokumentumokat, amelyek a Pinochet-rendszer titkosszolgálata (DINA) és a Colonia Dignidad közti együttműködést bizonyították. 2000 őszén (Schaefer távollétében) letartóztatták az akkor már Villa Bavariára átkeresztelt telep helyettes vezetőjét, az ugyancsak német Gerhard Muckét egy chilei ellenzéki, Alvaro Vallejas eltűnésében való közreműködéséért. Akkor a kolónia még mindent tagadott.

A hallgatás csak akkor szűnt meg, amikor nyolcévi rejtőzködés után nemzetközi elfogatóparancs alapján tavaly tavasszal Argentínában elfogták Schaefert. Így derült ki, hogy a kolóniában "istenként" tisztelt vezető szigorúan elkülöníttette a nemeket, rendszeresen "kezelte", s eközben szexuálisan zaklatta a fiatal fiúkat. A kerítéssel körbezárt és őrtornyokkal, reflektorokkal őrzött településre Pinochet titkosrendőrsége szállított elfogott ellenzékieket, állítólag 1974-ben maga a diktátor és Manuel Contreras, a DINA főnöke is vizitelt Colonia Dignidadban.

A 86 éves Schaefer egy santiagói börtönben vár perére, az ítéletre. Mint a chilei sajtó írta, Jorge Zepeda ügyész aggodalmaskodik: nem kellően szigorúak a biztonsági intézkedések a börtönben, Schaefer különleges messianisztikus, manipulatív képességével még őreit is befolyásolni tudja.

Emberjogi tüntetõk a meggyilkoltak képeivel a Colonia Dignidad elõtt