Nem közömbös számomra az erőszakkal áttelepített magyarok sorsa, akik a megkövetettek közé tartoznak - válaszolta Jirí Paroubek cseh miniszterelnök Kocsis László Attilának, a csehországi magyarokat, lengyeleket, a kisebbségeket tömörítő Együttélés Mozgalom elnökének. Paroubek kifejtette, hogy a meghurcoltak anyagi kárpótlása jelenleg nem megvalósítható.

Csehországban a második világháború előtt három és fél millió német élt. 1945-ben a Benes-dekrétumokban érvényesített kollektív bűnösség elve alapján mindannyiukat - akár csak a jórészt szlovákiai országrészben lakó csehszlovákiai magyarokat - háborús bűnösként bélyegezték meg. Potsdamban a győztes nagyhatalmak beleegyeztek a németek tömeges kitelepítésébe, amit azután több ezer áldozatot követelő, embertelen eszközökkel hajtottak végre. Eddig minden cseh kormány és párt elzárkózott a bocsánatkérés elől, azt hangoztatva, hogy mindez a hitleri megszállás és kegyetlenkedés következménye volt. A felvidéki magyarok kitelepítését ugyan a nagyhatalmak ellenezték, ám mégis mintegy ötvenezer személyt 1945 végétől deportáltak. Később csaknem kilencvenezer felvidékit pedig a két ország közötti lakosságcsere alapján Magyarországra telepítettek ki. A Magyar Koalíció Pártja évek óta szorgalmazza a meghurcolt szlovákiai magyarok megkövetését, de erre a gesztusra önmaga nevében eddig mindössze Frantisek Miklosko, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetőségi tagja volt hajlandó.

Paroubek: Bocsánatot kérünk, pénzt nem adunk