A találkozón jelen volt Lamperth Mónika belügyminiszter, Ábrahám Attila, a Nemzeti Sporthivatal elnöke, a négy kijelölt rendező város (Budapest, Debrecen, Győr és Székesfehérvár) polgármestere, valamint Kisteleki István, a labdarúgóliga vezetője is.

A megbeszélést követő sajtótájékoztatón az NSH első embere kijelentette, egyetértés volt abban, hogy az állam számára fontos a pályázat sikere, s hozzátette, amennyiben december 8-án az UEFA döntése nyomán Magyarország és Horvátország rendezhetné meg az eseményt, az előzetes tervek alapján 160 milliárd forintot fordítanának a kontinensviadalra. Hatvanhatmilliárd származna központi forrásból, míg a maradék részt az önkormányzatok, a Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint magántőke bevonásával biztosítanák.

A május 31-ig leadandó végleges pályázatra az NSH 70 millió forintot különített el, amelyet Kisteleki István a liga részéről további 70 millió forinttal egészített ki, de Szalay Péter projektmenedzser szerint ez az összeg is kevesebb a négy évvel ezelőtti 250 milliónál.

"Felmerült az igény arra is, hogy minél hamarabb szerződésbe foglaljuk, hogy ki milyen szerepet vállal a stadionok felépítésében, azaz, mekkora részt vállalnak az önkormányzatok, illetve a magántőke" - mondta Ábrahám. A címzetes államtitkár megközelítőleg megbecsülte azt is, hogy mennyibe kerülne a futballpályák renoválása, illetve bővítése. Eszerint a székesfehérvári, a győri és a debreceni arénát egyaránt 10 milliárd forintból lehetne visszabontható lelátókkal kibővíteni. Balogh József, Győr polgármestere az ülésen máris felajánlotta, hogy a felújítás alatt álló létesítmény kibővítésének költségeit 50 százalékban az önkormányzat állja majd.

"A Puskás Stadion teljes felújítása nem feltétlenül függ össze az Eb-rendezéssel. Előbb-utóbb mindenképpen renoválni kell, hogy alkalmas legyen nagy nemzetközi események, így például Bajnokok Ligája-döntő rendezésére. Az aréna felújítási munkálatai várhatóan 60 milliárd forintot emésztenének fel" - mondta Ábrahám Attila.

Az NSH vezetője kifejtette: a 160 milliárdos állami szerepvállalásban kizárólag a stadionokkal kapcsolatos infrastruktúra fejlesztése foglaltatik benne, az egyéb, rendezéshez nélkülözhetetlen költségek, így autópálya, gyorsvasút építése, vagy a repülőterek felújítása nem. Ezt azzal indokolta, hogy ezeket a fejlesztéseket az Eb-rendezéstől függetlenül végre kell hajtani.

"Valamennyi résztvevő úgy ítélte meg, az Eb-rendezés nemzeti ügy, felül áll a pártérdekeken. Nekünk annak ellenére győztes pályázatot kell készítenünk, hogy nagy csúszásban vagyunk, s ennek megfelelően nagyon feszített tempóban kell dolgoznunk" - jelentette ki Gyárfás Tamás, a pályázati bizottság elnöke.

Hozzátette, a pályázati bizottság tagjaival megbeszélte, egyszer sem hivatkoznak majd arra, hogy az MLSZ-nek jelenleg nincs elnöksége, mert nekik feladatuk van, s nem kereshetnek mentségeket, kifogásokat, ugyanis az nem vezet sehova. Ábrahám ezzel kapcsolatban megjegyezte, az elmúlt két hónap eseményei biztosan nem segítették a sikeres kandidálást, s ennek köszönhető a lemaradás is.

"Az Eb-rendezés realitás, míg az olimpia egy álom, viszont a kontinensviadal sikeres megrendezése közelebb hozhatná Magyarországot az álom megvalósításához" - zárta szavait Gyárfás.

A magyar-horvát pályázat mellett még Olaszország, valamint Lengyelország és Ukrajna közösen van versenyben a 2012-es kontinenstorna rendezési jogáért. A végleges döntést december 8-án hozza meg az UEFA, míg a részletes pályázati anyagot május 31-ig kell leadni.
(MTI)