Forradalom

Tetszettek volna forradalmat csinálni - mondta Antall József a kilencvenes évek elején saját pártja radikálisainak, akik szerint ki kellett volna söpörni a kommunistákat mindenféle pozícióból. Tessenek forradalmat csinálni! - ezt pedig mintha már Orbán Viktor feszegetné - másfél évtizeddel az első szabadon választott kormányfő kijelentése után. Mi másra gondolhat az ember, amikor ezt a mondatot hallja a hét végi debreceni nagygyűlés szónokától: "A magyarok sem sejthették 1848 vagy 1956 januárjában, hogy az előttük álló év számára új oldalt kell majd nyitni a nemzet naptárában." Ebből néhány dolog azért következtethető. Például az, hogy Orbán soha nem volt, és ma sem Antall József szellemi örököse, ahogy azt a rendszerváltozás utáni második parlamenti ciklusban ő maga és a Fidesz jobboldali fordulatát előkészítő konzervatívok láttatni akarták. A két ember nem ugyanazt a nyelvet beszéli, és bárki is hiszi, nem ugyanazt az értékrendet vallja.

A forradalomnak a 2006-os választásra történő értelmezése egyre gyakoribb Orbán Viktor részéről és a Fidesz holdudvarában is. Tavaly októberben a pártelnök a Műegyetem előtt így fogalmazott: "1956-ban azt akarták az emberek, hogy az ország élén választott államférfi álljon, ne politikai kalandor, és azt, hogy végre kerüljenek helyükre a dolgok: az orosz katonák Moszkvába, a kommunista párt a süllyesztőbe, a bebörtönzött ártatlanok szabadlábra, a bűnös országvezetők a cellákba. Adjuk bizonyságát annak, hogy megértettük 1956 üzenetét: a változás jó, változtatni jó, mi, magyarok tudunk változtatni. Készüljetek hát!" Később kitért arra is, hogy 1848-ban és 1990-ben is a fiatalok ragadták magukhoz a kezdeményezést. Az év végén a Fidelitas egyik rendezvényén Orbán puskaporszagot érzett, majd Kerényi Imre a polgári köröket már hadseregnek láttatta, a Magyar Nemzet egyik publicistájával együtt kilátásba helyezve, hogy ha a Fidesz nem nyeri meg a választást, forradalmat kell csinálni. És most Orbán, aki minderre nem reagált, Debrecenben ismét a forradalmi dátumokra fókuszált. Igaz, a Fidesz elnöke - Kerényivel ellentétben - nem vereség esetére, hanem már most, a változások előidézése érdekében idézi fel a forradalmi időket.

Az 1848. március 15-én felolvasott 12 pont talán segítséget nyújt az értelmezéshez. A sajtó szabad, de a mai háromhetenkénti után az "évenkénti országgyűlés" talán kevés lesz. Az úrbéri terhek eltörlése nyilván a radikális adócsökkentést jelenti. A Nemzetőrség felállítása régi vágya Simicskó Istvánnak, tehát még meg nem oldott probléma. A Magyar Nemzeti Bank is létezik... Az unió Erdéllyel már nehezebb ügy, hacsak nem az Unióra gondolunk. És ki a mai Táncsics, akit ki kellene szabadítani börtönéből? A Gyurcsány-kormány lenne a "nagyméltóságú helytartótanács", amely "reszketni méltóztat"? Melyik házat kell trónfosztani? Petőfi huszonöt éves volt, Áder ma negyvenöt. Melyik idegen hatalom ellen fogjon fegyvert a forradalmár, amikor a szovjet csapatok tizenöt éve elhagyták az országot?

De nézzük 1956-ot? Ki a mai Gerő Ernő, aki nem engedélyez bármilyen október 23-i demonstrációt? Az Andrássy út 60.-ban a Terror Háza Múzeum és nem az Államvédelmi Hatóság székel. A Köztársaság téren sincsenek ávósok. Ugyanolyan amerikai kampányszakemberek segítik az MSZP-t, mint a Fideszt - néhány utcával odébb. Orbán többször beszélt visszaállamosításról. Az 1948-49-ben történt, de az mégsem lehet haladó forradalmi hagyomány.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.