Papíron szép a Vár jövője

Bár a 2004 tavaszán meghirdetett Vár-programból mindmáig szinte semmi sem valósult meg, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértői elkészítették a budai Vár helyreállításának 2012-ig szóló koncepcióját. Tervük szerint akár a palota eredeti homlokzatának helyreállítására is sor kerülhet.

Zárt városi tér a kietlen préri helyén a Sándor-palota előtt? Eklektikus kupola és homlokzatdíszek a királyi palotán? Virágpiac a városházánál? A reformkor múzeuma Táncsics egykori börtönében? Mindez akár meg is valósulhat. Harmincoldalas tanulmányban foglalta össze a budai Vár megújítását célzó javaslatait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tudományos intézete. A 2006-2012-es időszakra vonatkozó programot tavasszal szeretnék elfogadtatni a kormánynyal.

Csaknem két évvel ezelőtt, 2004 májusában hirdette meg a kabinet 2012-ig tartó Vár-programját Medgyessy Péter miniszterelnök. Az akkor kelt kormányrendelet értelmében ma már közel kellene lennünk a Szent György téri volt honvédfőparancsnokság teljes megújulásához; a benne megvalósuló intézmény funkciójáról "értelmiségi vitának" kellett volna döntenie. (Mint emlékezetes, a koronázási jelvények itteni állandó elhelyezése is szóba került.) Folynia kellene az Országház utcai rendezvényterem felújításának, és még 2004 októberére ki kellett volna találni, miként válhat a Szentháromság téri egykori pénzügyminisztérium "az EU-csatlakozást követő új nemzetstratégia kidolgozásának szellemi központjává". Mivel ez nem történt meg, a reménybeli Magyar Kultúra Háza ma is irodaépület és turistaszállás.

Bár a kormányrendeletben tervezett lépések közül egyedül a Mátyás-templom felújítása indult meg - a katolikus egyház elzárkózása miatt kizárólag állami forrásból -, s vélhetően ebben az évben másba már nem is fognak bele, a KÖH tartotta magát a forgatókönyvköz, és elkészítette a budai Vár fejlesztésének távlati koncepcióját. Hogy a tudományos feltárás mennyire nem felesleges, azt a tanulmány egyik meglepő megállapítása igazolja a legjobban: a szerzők szerint a budai Vár épületállományáról ma "megdöbbentően keveset tudunk", és a feltárt ismeretek is csak szétszórtan férhetők hozzá.

Az örökségvédelmi szakértők anyaga elsősorban azt szögezi le, hogy a Vár fejlődésének záloga, ha a nemzeti emlékhelyjelleg és a turisztikai vonzerő egyensúlyba kerül a negyed lakóhely voltával. Magyarán rendkívül fontosnak tartják, hogy a polgárváros ismét élhető lakóterület legyen. Ennek érdekében javasolják az egykori északi piactér felélesztését a Kapisztrán téren - akár speciális kínálattal, például virágpiacként -, de ugyanilyen lényegesnek tekintik azt is, hogy a polgárváros különleges hangulatú, romantikus kerteket és középkori épületmaradványokat rejtő udvarai ismét megnyíljanak az emberek előtt.

Ma mind a budavári különlegességnek számító ülőfülkéket, mind az izgalmas házbelsőket szigorú kaputelefonok zárják el ugyanis az érdeklődők elől. Megnyitásuk mellett a kulturális értékek rehabilitációja is a program része: fontos pont a középkori zsinagóga feltárása és bemutatása, a Táncsics utca 9. alatti volt börtön megszerzése - ma amerikai tulajdon - és reformkori emlékhellyé alakítása, akárcsak a Sziklakórház közkinccsé tétele.

A tanulmány a Vár hagyományos térszerkezetének rekonstrukciója mellett foglal állást. Beépítéseket javasol a zavaró foghíjakon - a Kapisztrán tér mellett a Szentháromság és a Szent György téren is -, és kezdeményezi a háború után viszszabontott emlékek tömegrekonstrukcióját. A ma csak toronyként létező Mária Magdolna-templom esetében például azt szorgalmazza, hogy az alapfalak és az altemplom felhasználásával modern, új épület szülessék.

Ugyanez az elv érvényesül a királyi palotát illetően. A szakértők leszögezik, hogy a hatvanas évekbeli puritanizálás jóvátehetetlen károkat okozott, ezért megfontolandó az építészeti korrekció. Elképzelhetőnek tartják a Hauszmann-féle homlokzat rekonstrukcióját - azaz az eredeti kupola, a Habsburg-lépcső, az ablakok és vakolatdíszek újraalkotását -, és nem vetik el a Várkert részleges feltámasztását sem. A Várkert Bazár felújítását ennek megfelelően csak a palotával összhangban, nagymérvű beépítés nélkül tudnák elfogadni.

A palotának az előző századfordulón kialakult képét segítene felidézni az a változtatás is, amelyre az A épület, azaz a volt Munkásmozgalmi/Ludwig Múzeum esetében tesznek javaslatot. A szárnyat - amely eredetileg a palota díszes kocsibehajtója volt - nagyrészt visszabontanák. Funkcióváltást szorgalmaznak viszont az E épület esetében: meglátásuk szerint a Széchényi Könyvtár számára hosszú távon nem megfelelő a budavári elhelyezés, különösen, hogy az intézmény már most kinőtte a helyben lévő raktárait.

Ami a ma pusztán csak térnek mondott, a Sándor-palotát nem számítva foghíjakkal körülölelt Szent György teret illeti, a szakértők a reprezentatív terület és a polgárváros közti összekötő szakaszként, mindenképp épületekkel övezett, zárt városi térként határozzák meg. Fontosnak tartják ugyanakkor leszögezni, hogy a tényleges beépítést csak a házak majdani funkciójának végleges eldöntése után érdemes megtervezni. Az "értelmiségi vitát" tehát aligha lehet megspórolni.

A Szent György térnek elõször a funkciójáról kellene határozni  Kovács Bence
A Szent György térnek elõször a funkciójáról kellene határozni Kovács Bence
Top cikkek
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.