Zárószavazásra vár az Országgyűlésben a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslat. Ez nem mentesítené az újságírókat attól, hogy bizonyos esetekben a vádlottak padján kelljen védeniük a nyilvánosság jogait.

Az állam titkainak védelméről szóló törvényjavaslat újraírja azokat a feltételeket és indokokat, amelyek alapján egy-egy ügyet vagy dokumentumot titkosítani lehet. Az újságírókkal szembeni szigor azonban nem enyhül, gondatlan államtitoksértés esetén is súlyos börtönbüntetés fenyegeti őket. Civil és szakmai szervezetek alkotmányellenesnek, sajtószabadságot sértőnek nevezik a törvénytervezetet.

A közelmúltban két újságírót is a vádlottak padjára ültettek államtitok nyilvánosságra hozatala miatt. Csík Ritára azért kérte felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását az ügyészség, mert nyilvánosságra hozott egy titkos nyomozás részleteiről tájékoztató levelet. A Népszava újságírónőjét első fokon csak azért mentették fel, mert a bíróság úgy találta, a dokumentumot nem a jogszabályoknak megfelelve titkosították. Rádi Antóniának, a HVG újságírójának - aki egyik cikkében egy titkosított vádiratból idézett - decemberben letöltendő szabadságvesztéssel fenyegető szándékos államtitoksértés vádjával kezdődött meg a büntetőpere.

A kérdés szinte mindig ugyanaz: amennyiben az újságíró nem a titkos információ megszerzésével követ el törvénysértést, büntetőjogi felelősségre vonható-e azon az alapon, hogy tudnia kellett, mit tesz, illetve, ha tudta, mi van a kezében, jól mérlegelt-e a közlésekor. Jelenleg a vádlottak padján kell az egyébként csak munkájukat végző újságíróknak felelniük erre.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a napokban Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz fordult, mert a szervezet szerint a törvénytervezetnek az a kitétele, hogy "aki minősített adatot bármely módon megismer, köteles azt titokban tartani", demokrácia-és nyilvánosságellenes. Ez a mondat ugyanis feltételezi, hogy az állam minden titkosítást precízen és korrekten végez, illetve, hogy a hatalom soha nem próbálja indokolatlan titkosítással elrejteni takargatni való ügyeit, és politikai előnyszerzés céljából sem szivárogtat ki senki titkokat.

A MÚOSZ szerint az állam őrizze jól a titkait, ám ha azok mégis kiszivárognak - azaz a hatalom képviselői nem jártak el kellő gondossággal -, ne várjon el a polgáraitól olyat, amire maga nem képes.

A Nyilvánosság Klub úgy foglalt állást: a tervezet a nemzetközi joggyakorlattal is ellentétes, a civileknek nem kell tudniuk, hogy melyik adat titkos. Ez az objektív felelősség jogállamban elfogadhatatlan módon korlátozza a sajtó szabadságát. Rádi Antónia például jóhiszeműen használt fel egy szerkesztőségbe érkezett névtelen levelet, nem tudta, hogy titkosított vádiratból idéz. A sajtó dolga a hiteles tájékoztatás a közérdeklődésre számot tartó ügyekről - fogalmaz a Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szombaton nyílt levelében arra kért minden országgyűlési képviselőt, hogy a törvény vitája során ne feledkezzenek meg az állampolgárok információs jogáról. Tévedés, hogy az ügyészség meg akarja zabolázni az újságírókat - nyilatkozta lapunk szombati számában Polt Péter legfőbb ügyész, aki hivatkozott az egykori postabankos VIP-listákat nyilvánosságra hozó újságírók ügyére is. Mivel akkor az ügyészség - ugyan a törvény alapján, de - jogilag nem megalapozottan jár el, Polt nemrég személyesen intézkedett az ügyészi megrovások hatályon kívül helyezéséről. Szerinte a törvény egyértelműen fogalmaz: az államtitok kiszolgáltatóját és nyilvánosságra hozóját egyaránt büntetni rendeli. Kétségtelen - mondta Polt -, a cikket jegyző újságírókat könnyebb eljárás alá vonni, mint az ismeretlen kiszivárogtatókat. A legfőbb ügyész egyetértett azzal, hogy egyértelműbb, betarthatóbb szabályozásra van szükség.

Csík Ritát, a Népszava újságíróját elsõ fokon felmentették