A felmérést az Ipsos közvélemény-kutató intézet végezte. Eszerint a megkérdezettek ötvenhat százaléka vallotta azt, hogy a kormánynak mindenfajta lehallgató intézkedés előtt ahhoz bírói engedélyt kell szereznie. Ez még arra az esetre is vonatkozik, ha terroristákkal kapcsolatban álló személyekről van szó. Ezzel szemben a válaszadók negyvenkét százaléka helyeselte a Bush-kormányzat eljárását.

Az előzményekhez tartozik, hogy George Bush elnök - mint decemberben kitudódott - az Egyesült Államokban élő amerikai állampolgárok és külföldiek nemzetközi telefonhívásainak és elektronikus leveleinek bírói engedély nélküli lehallgatására, ellenőrzésére adott felhatalmazást még 2002-ben a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA). Értesülések szerint az elnök - a terrorizmus elleni harc jegyében adott - felhatalmazása óta az NSA bármely tetszőleges pillanatban átlag 500 egyesült államokbeli személy telefonját hallgatta le előzetes bírói felhatalmazás nélkül. Condoleezza Rice külügyminiszter ugyanakkor több ízben cáfolta, hogy az elnök átlépte a törvényesség határait, hangoztatva azt is, hogy Bush mindig is "kellő figyelemmel volt a polgári szabadságjogokra."

Az amerikai kongresszus jogi tanácsadói viszont határozottan kétségbe vonták a kormányzati lépés jogszerűségét. Egy negyvennégy oldalas dokumentumban egyebek között úgy foglaltak állást, hogy az igazságügyi minisztérium december végén nyilvánosságra hozott indoklása nem helytálló.

(MTI)

George Bush