Magyarországon meg lehet úszni
Ma azonban - ha a politikus nem akar pillanatok alatt a lapok címoldalaira kerülni - nem árt, ha ügyel. Igaz, a magyar sajtó egyelőre többé-kevésbé tiszteletben tartja a politikai elit magánéletét - a zsurnaliszták csak akkor tűzik tollhegyükre a "hatalmasokat", ha igehirdetésük szöges ellentétben áll viselkedésükkel
Deutsch Tamással tört meg néhány éve a hallgatás, aki ugyanis az előző ciklus ifjúsági minisztereként javította - főként a bulvárlapok - eladási mutatóit. Miközben a Fidesz a keresztényi elvektől, a család szentségétől "dübörgött", a jó svádájú "ifjúságfelelős" titkárnőjének nemzett gyermeket. Majd 2004-ben elvált három gyermeke anyjától - egy újabb hölgy kedvéért.
Hosszú, akut monogámiát sejtető csend után a közelmúltban Kovács László, volt MSZP elnök és külügyminiszter nőügyeit taglalta a média. A mértékadónak nevezett napilapok azt firtatták, hogy utaztathatta közpénzen Endrényi Évát, s hogy szerepeltethette kedvesét hivatalos rendezvényeken a feleségeként. (A bulvársajtót inkább az hozta lázba, miként lobogtatja az uniós biztos alsónadrágját a megcsalt és elhagyott szerető.)
2005 márciusában egy SZDSZ politikus nyíltan vállalta másságát az egyik kereskedelmi televízió műsorában. Ungár Klára szerint homoszexualitásának deklarálása nem pusztán magánéleti, hanem politikai kérdés is, mert fontos, hogy kisebbségi ügyekben az emberek arccal képviseljék a jogokat. A szabad demokrata politikusnő kiállása kétségtelenül bátor tett volt - közéleti személyiség elvétve vállalta fel nyilvánosan a többségtől eltérő nemi identitását. A rádiós Pálfi Balázs és televíziós Radics Péter megtette. Nő és alkohol viszont még senkit nem buktatott le a közélet magasából: Deutsch körül elcsitult a vihar, s Horn Gyula renoméjának sem ártott, hogy politikai ellenfelei gyakran hangoztatták: különösen kedveli a szeszt.
Hogy a politikusi kilengéseket mennyire nézik rossz szemmel a választók, arról megoszlanak a vélemények.
- Átmeneti kultúrában, átmeneti társadalomban élünk, ötven éve nincsenek fix elvek - vélekedett Csányi Vilmos. Márpedig az etológus szerint csak egy stabil értékrendszerrel bíró társadalomban - ahol a szülők és a nagyszülők ugyanazon normákat hagyományozzák gyerekeikre, unokáikra - ítélhető meg, mi minősül elfogadhatatlan cselekedetnek. Csányi szerint egy generáció múltán Magyarországon is tisztul az erkölcsi kép, addig azonban az emberek kapaszkodókat keresnek. - Nem véletlenül bukkant fel az ősmagyarkultusz, egyesek a régmúltban keresnek fogódzókat, mert a jelenben nem találnak
Mindenesetre Csányi szerint az alkoholizmust mindenki "bűnnek tartja" (az iszákos is titkolja szenvedélyét), csak az odavezető utat ítélik meg másképp az emberek. A szeszfogyasztásban nagyhatalomnak számító Magyarország polgárai igen elnézőek. Akkor már kevésbé, ha a politikus szeretőt tart. Igaz a felszínen ott van a cinkos összekacsintás, ám olyan társadalom soha nem lesz, ahol ezt elfogadják - szögezte le az etológus.