A prominens csoportot Condoleeza Rice külügy-, és Donald Rumsfeld védelmi miniszter, valamint a bagdadi amerikai nagykövet és a legmagasabb rangú katonai vezetők tájékoztatták a helyzetről. Az egyik résztvevő szerint a rövid előadások kivétel nélkül nagyon derűlátóak voltak. A mintegy negyvenperces prezentáció után Bush csak 5-10 percet beszélgetett az exminiszterekkel, majd mindenkit áttereltek a szomszéd szobába fényképezkedni. Az egyetlen élesebb szóváltás főszereplője Madeleine Albright (68) volt. Bill Clinton volt külügyminisztere azt tette szóvá, hogy a Bush-kormányzat minden energiáját leköti Irak, és nem jut elég figyelem Iránra, Észak-Koreára, Latin-Amerikára és Kínára. Bush azzal utasította vissza a kritikát, hogy kabinetje egyszerre nemcsak egy dologgal tud foglalkozni. A többi exminiszter "jól viselkedett", legfeljebb azt tanácsolták az elnöknek, hogy fordítson több figyelmet a hazai közvélemény tájékoztatására és meggyőzésére. Ez utóbbi célt szolgálta maga a találkozó is: a Fehér Ház demonstrálni akarta, hogy Bush nincs elszigetelve, és meghallgatja a veterán politikusok tanácsait. Abban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy a háború kezdetével és motívumaival kapcsolatos nézeteltérésektől függetlenül rendkívül fontos a demokrácia sikere Irakban. A vendégek között hárman is voltak, akik a vietnami háború idején töltötték be magas posztjukat: Robert McNamara (89), Laird és James Schlesinger (76). Egyetlen jelenlévő sem tanácsolta az azonnali kivonulást.

George W. Bush a kamerák előtt azt mondta, hálás a tanácsokért. - Az asztal körül ülők nem mindegyike értett velem egyet a háború ügyében, ám mindannyian jó, megbízható amerikaiak, akik tisztában vannak vele, most, hogy ott vagyunk, sikerrel kell járnunk - fogalmazott az elnök.

George W. Bush a politikai veteránokkal a Fehér Házban