Hasznos a magyar balkáni jelenlét
Ismeret, pozíció, pénz: gyakorlati és koncepcionális haszon egyaránt remélhető a minap megnyílt három balkáni külképviseletről - mondta lapunknak Gémesi Ferenc. A Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint a csíkszeredai főkonzulátus a román és magyar állampolgároknak nyújtott konzuli szolgáltatások mellett a székelyföldiekhez kötődő nemzetpolitikai teendőket is ellátja. Itt is, ahogy a koszovói és a montenegrói székvárosban megnyílt magyar irodák számára, kiemelt teendő a gazdasági-üzleti lehetőségek fölmérése, az érdeklődő kis- és középvállalkozások segítése.
A koszovói iroda létrejöttét az ottani magyar katonai szerepvállalás is indokolja. Az egyelőre rendezetlen államjogi státus miatt Koszovó ügyei Belgrádból nem intézhetők, nem is teljesen követhetők, és hasonló a helyzet Podgoricával is. Montenegróban jelentős a magyar nagyvállalati jelenlét is. A kérdésre, vajon Szerbia nem kifogásolta-e, hogy Magyarország hivatalos külképviseletet nyit a két, elszakadni látszó helyen, Gémesi elmondta: Belgrádot idejében és megfelelően tájékoztattuk. - Nem örültek, de tudomásul veszik a regionális realitásokat, amelyekre egyébként a magyar nyitás is épül.
A helyettes államtitkár a három új képviselet megnyitását abba a tavaly elkészült kormányzati koncepcióba illeszti, amely a Balkánt a magyar külpolitika fő irányává avatta. A politikai és üzleti konkrétumokat havonta összegzi a tárcaközi összehangoló bizottság. Az új külképviseletek, viszonylag kis létszámmal és költséggel, nagyon jelentős közvetlen ismereteket és pozíciókat hozhatnak. Podgoricában egyébként Ausztriával közös a képviselet. Most Bécs az Európai Unió soros elnöke, és a Balkán központi helyen áll a tervei között - így külön is hasznos a podgoricai magyar kapcsolat.