Juhász Ferenc szerint a gondot az okozza, hogy az előző kormányzati ciklus végén, 2002 márciusában a magyar és a kanadai hadsereg olyan keretszámra szerződött, amely a szükségeshez képest három-négyszer több vadászpilótát eredményezne, pedig már akkor lehetett tudni, hogy csak 14 vadászrepülőgépet vásárol az ország.

Az évente 2-2,5 milliárd forintba kerülő képzés 17 esztendőre szól, minden évben nyolc pilóta kiképzését teszi lehetővé, és ezt a keretet nem lehet módosítani. Bocskai István, a HM szóvivője érdeklődésünkre leszögezte: a hazai pilótaképzés feltételeinek megteremtése százmilliárdos beruházást igényelne, és az oktatógépek üzemeltetése évi tízmilliárdos tétel lenne. Az tehát, hogy a NATO kiképzési programjához csatlakoztunk, lényegesen olcsóbb megoldást jelent, a kanadaiakkal kötött szerződés azonban Magyarország számára előnytelen megkötéseket tartalmaz. Ezért került szóba, hogy képezzenek helikopterpilótákat - ami azért is jó megoldás lenne, mert esetenként csak odakint derül ki, hogy a növendékből soha nem válik jó vadászpilóta. Emellett felvetődött, hogy a kihasználatlan kontingenst Magyarország továbbértékesítené. Bocskai szerint valószínűleg mód lesz a megállapodás ilyen módosítására.

A miniszter által kezdeményezett vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy az utánpótlás toborzása sem egyszerű feladat, hiszen a követelményeket csak az egészen kiváló adottságokkal rendelkező fiatalok képesek teljesíteni. Ezért néhány esetben előfordult, hogy a jelöltet hazaküldték, de olyan is akadt, aki saját elhatározásából hagyta el Kanadát. Bocskai szerint ezért vetődhet fel, hogy a válogatásnál nem minden esetben születtek szakmailag kellően megalapozott döntések.

Különös, hogy a honvédelmi miniszternek a szerződés aláírása után négy évvel jutott eszébe vizsgálatot folytatni - reagált Juhász nyilatkozatára Simicskó István, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes alelnöke. Szerinte Juhász önmagával is ellentmondásba keveredik, mert azt maga sem vitatja, hogy a képzésnek ez a formája lényegesen olcsóbb más megoldásokhoz képest. Simicskó ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a kanadaiakkal kötött szerződés olyan időszakban született, amikor a honvédség létszámát 45 ezer főben határozták meg, és a mainál nagyobb légierővel is számoltak. A miniszternek pedig lett volna elég ideje arra, hogy a képzési feltételeken is módosítsanak, már csak az általa levezényelt leépítésekre tekintettel is - tette hozzá. Simicskó azt viszont nem vitatja, hogy a 17 év alatt kiképzendő összesen 136 vadászpilóta sok lehet, mert nagy az elvándorlás. Így valószínűleg kevesebb embert is elég lenne kiképezni, ha ők valóban életpályaként választják a katonai hivatást, ehhez azonban Simicskó szerinte olyan feltételeket kellene teremteni, hogy ne kívánkozzanak más pályára.